Számadó Emese: Komárom és településrészeinek egyesülése. Szőny és Koppánymonostor története a kezdetektől 1977-ig (Komárom, 2007)

Tachauer Sámuel szikvizes üvege, valamint Tachauer Sámuel és felesége sírja a szőnyi zsidó temetőben 2. Kereskedők és vendéglősök A községben 1938-ban 10 szatócsüzlet, 1 rőfös-, 5 rövidárus-, 3 tüzelőanyag-kereske­dés, 10 kocsma és a „Hangya" Fogyasztási Szövetkezet fiókja működött. Az 1907-től, a község tulajdonát képező nagyvendéglőt először magánszemélyek, majd 1918-ban az újólag alakult Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet vette bérbe, a hozzá tartozó lakrésszel, melléképületekkel, kerthelyiséggel együtt, szövetke­zeti bolt és vendéglő céljára. 1933-ban a képviselő-testület kocsma éjfélig tartó nyitva tartását engedélyezte, hogy a késői vonatokra várók valahol el tudják az időt tölteni. Az indokok szerint a „Hangya" beszálló istállóval is rendelkezik, valamint éppen vendégszobát rendez be. A Hangya bérlete 1937-ben lejárt, 1939-ben a községtől 60-70 négyszögöl területet vá­sárolt jelképes 1 pengő összegért, melyen bolthelyiség és üzletvezetői lakás céljára házat építettek. m A nagyvendéglőt ezt követően különböző magánembereknek adták bérbe, épületét 1994-ben bontották le. 171 Osváth Andor: Komárom és Esztergom közig. egy. egy. vm.-ék múltja és jelene. Budapest 1938, 597., valamint Kürthy-Tóth im 1613. (4/158.;7.) és 1621. (4/164.; 15.), 2132. (5/8.;8.), 2210. (5/63.;4.) 92

Next

/
Oldalképek
Tartalom