Számadó Emese: Komárom és településrészeinek egyesülése. Szőny és Koppánymonostor története a kezdetektől 1977-ig (Komárom, 2007)

Özv. Kohn Sándorné szül. Lengyel Franciska kocsmaházában 1885-ben fia, Kohn Sándor, 1899-ben pedig ő maga szerzett borkimérésre jogot. A későbbi iratokból kiderül, hogy ez a 268. számú kocsmaház tulajdonképpen a nagyfogadó épülete volt, melyet fia üzemeltetett és ezért annak halála miatt 1907-ben elcserélt a községi alsó kocsmával. Az özvegy a nagyfogadóban is lakott, ahol 1908. április 24-ig, a testület engedélyével méltányosságból maradhatott.

173 Kellner József komarom-újvárosi vegyeskereskedő a város és az Igmándi erőd között fekvő 362. számú, kisszőnyi házában 1899-ben kocsma nyitására kapott engedélyt.

174 172 0sváthim. 730. 173 Kürthy-Tóth im 261. (l/205-206.;36.), 841. (2/170.; 10.) 1205. (3/144-145.;36), 858 (2/196.;26.), 1212. (3/154-155.;43.) 174 Kürthy-Tóth im. 866. (2/201-202.;35.) 93 Fekete János (Szőny, 1890-Szőny,?) iskolái elvégzése után kitanulta a szabóipart, majd a vasútnál is működött. 1919-től kb. 1945-ig a Hangya üzletvezetője. A községi képviselő-testület tagja volt.

172 Lakása a Kis utcában, az ún. Kishangyával egy házban volt. Fekete János és felesége, Móric Mária