Számadó Emese: Komárom és településrészeinek egyesülése. Szőny és Koppánymonostor története a kezdetektől 1977-ig (Komárom, 2007)

Kezdetben csak magánszorgalomból, az első világháború után azonban Alapy Gáspár komáromi polgármester megbízásából gyűjtötte a régiségeket, a „cseh kézre jutott Jókai Múzeum pótlására." Terveik szerint ideiglenesen az új városházán, majd a kultúrpalotában nyert volna elhelyezést a gyűjtemény.

4 Ez végül nem valósult meg. A gyűjtemény a Nemzeti Múzeumba, majd a tatai Kuny Domokos Múzeumba került, ma is annak a tulajdonában található. Kállay Ödön régiségei a szőnyi művelődési házban Kállay Ödön azonban nem csak a római régiségeket gyűjtötte, de szűkebb hazája történetéhez kapcsolódó mindenfajta adatot is. Ő maga így írt erről 1944 végén, munkája lezárásakor: „Falun, magányosan élő ember lévén bőségesen jutott időm az olvasgatásra, s hamarosan meglepően sok olyan cédulám gyűlt össze, melyek Szőnynek és környékének múltjára világítanak rá.... Több évtizedes gyűjtésem végül is annyi történelmi adatot eredményezett, hogy ismeretükben a feledésnek a község múltjára boruló fátyola félrecsúszik, s az az érdekes szerep, melyet szűkebb hazánk a történelem előtti és történelmi korban játszott, átdereng az ezredévek homályán. "

s

. Az „Adatok Szőny történelméhez" című kézirat 1996-ban a szőnyi részönkormányzat jóvoltából nyomtatásban is megjelent, mind a mai napig alapul szolgálva ezzel mindennemű szőnyi - és almásfüzitői - helytörténeti kutatásnak. 2007. április l-jén egykori munkahelye, a régi községháza falán emléktáblát helyeztek el, melyet a Szőnyért Baráti Kör, a Brigetio Közhasznú Egyesület és a szőnyi részönkormányzat állíttatott és ifj. Pénzes Imre helyi születésű szobrász készített. Kállay Ödön 2007-ben felállított emléktáblája 4 Komáromi Lapok 1928 (42. szám) április 7., 6. 5 Kállay Ödön: Adatok Szőny történelméhez. Komárom, 1996, 8. 7