Számadó Emese: Komárom és településrészeinek egyesülése. Szőny és Koppánymonostor története a kezdetektől 1977-ig (Komárom, 2007)

Klujber László Klujber László (Kondorfa, Vas m. 1927 - Szőny, 1997) általá­nos iskolai tanulmányait Sopronban, a középiskolait Székesfehér­váron folytatta. Az ipari középiskola elvégzése után 1946-ban a MASZOLAJ szőnyi gyáregységébe került gépésztechnikusként. 1967-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen vegyipari gépészmér­nöki diplomát szerzett. Nyugdíjba vonulásáig tervezőként és energetikusként dolgozott a Komáromi Kőolajipari Vállalatnál. Helytörténeti érdeklődését az 1970-es évek közepén elsősor­ban lakóhelyének római kori régiségei keltették fel. Szorgalmas és céltudatos gyűjtése eredményeként közel 5000 tárgyat szám­láló gyűjteményt hozott létre. 1988-ban történt nyugdíjba vonulásától kezdett intenzíven foglalkozni Szőny hely­történetével és néprajzával. Könyvtári, levéltári és helyszíni kutatásai eredményeként 1993 és 1996 között mintegy 32 cikke jelent meg a Komáromi Újságban. Ezeket, a neves szőnyi személyekről, épületekről, emlékművekről, eseményekről szóló tanulmányait, jó rajzkészsége révén saját illusztrációkkal látta el. Elsőként foglalkozott behatóan a telepü­lés 18. századi fénykorával, a korszak legnagyobb helyi földesurával, gróf Zichy Miklós­sal és özvegyével, a páratlan gazdaságszervező- és építőmunkát végző Berényi Erzsébet grófnővel. Fényképekkel, rajzokkal és leírásokkal dokumentálta a lebontásra váró régi szőnyi házakat. Helytörténeti munkásságának jelentősége - melyet Komárom Város Képviselő-testülete 1994-ben Pro Űrbe Komárom-díjjal jutalmazott - Kállay Ödönéhez mérhető. Értékes régészeti gyűjteményét (kerámiák, bronztárgyak, pénzek, csontfaragványok és gyűrűkövek stb.) és kéziratos hagyatékának egy részét halála után családja a komáro­mi Klapka György Múzeumnak ajándékozta. 6 6 Számadó Emese: Híres komáromiak. In: Koppánmonostori Kalendárium 2007. Komárom 2007,140., vala­mint ifj. Klujber László családi iratai alpján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom