Számadó Emese: Komárom és településrészeinek egyesülése. Szőny és Koppánymonostor története a kezdetektől 1977-ig (Komárom, 2007)

Újszálláspuszta és a Szent Pál-sziget Komáromhoz csatolására - számos más szőnyi területtel együtt - 1952. évi január 1-jei hatállyal került sor. 2. Kisszőny Az Új-Szőnyből Igmánd felé vezető út két oldalán az 1950-es években téglaégetők létesültek a megindult erődépítkezések kiszolgálására. A helyszínen talált agyagréteget azonban néhány évtized alatt kitermelték, így a kemencék, az 1890-es évek elején, agyaghiány miatt beszüntették működésüket. Az egyik ilyen agyagkitermelő helyén létesült a Rüdiger tó. Az építkezésekhez, a dunaalmási kőbányákban kitermelt mészkőtömbök szállítására a Monostori erődig kiépített császári és királyi lóvontatású vasút töltése mellett, a mai Térffy Gyula utca vonalában házhelyeket létesítettek a 19. század második felében. A házhelyek olcsósága, a komáromi munkahelyek és a piac közelsége egyrészről, a komárominál jóval kedvezőbb szőnyi adók másrészről sok vasutast és munkást csábítottak az idetelepülésre csakúgy, mint az Igmándi út nyugati oldalán létrejövő ún. Barczatelepre. Az Igmándi út, illetve erőd körül ily módon kialakult házcsoport Ószőny község 1905. évi kataszteri telekkönyvében és a térképeken már Kisszőny néven szerepelt, 498 kat. hold 7784 négyszögöl nagyságú területtel.

137 A telep északi részét a létesítendő Méntelep számára 1904-ben megvásárolta Komárom városa Solymosy Irma báróKomárom 1924. évi térképe Kisszőny megjelö- nőtől.

138 lésével (KGYM Térképgyűjt.) Kisszőny telep Komáromhoz csatolása ügyében Komárom-Újváros küldöttei 1919. október 19-én jelentek meg a szőnyi főjegyzőnél „s kijelentették, miként Kisszőny telep et csak az esetben csatolhatják magukhoz és az ezzel járó tetemes terheket csak úgy viselhetik, ha ezen Kisszőny teleppel együtt Szőny község határából a katonai kincstár és gróf Gyürkyné 137 Kisszőny ekkor 228,3393 hold szántóból, 6,8241 k.h. kertből, 54,9941 k.h. rétből, 24,2701 k.h. szőlőből, 161,64 k.h. legelőből, 0,240 k.h. nádasból, 3,5591 k.h. erdőből és 18, 9117 k.h. földadó alá nem eső részből állt. In: Szőny nagyközség kataszteri telekkönyve az 1905. évi mérnöki helyszínelés alapján. 167-180. 138 Számadó Emese: A komáromi méntelep és az I. Osztályú lovassági laktanya 100 éve. In: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 11. Tata 2004, 171-208. 75