Számadó Emese: Komárom és településrészeinek egyesülése. Szőny és Koppánymonostor története a kezdetektől 1977-ig (Komárom, 2007)

földingatlanságának a déli vasútvonallal kiinduló déli szélén elvonuló dülőút képezné a Steiner Ff...] féle szőlő nyugati szélének irányáig, hol a határvonal ezen szőllő nyugati szélén átvágna a szőllő előtt elfutó dűlő útba, s ezen dűlő útról befoglalásával a Rüdiger féle telepnek s ennek nyugati szélén déli irányban vonulva torkolna be a következő és monostori határnak irányuló dülőút és árokba, és az árok folytatását folytatólag képező dűlőútba, mely befoglalásával a katonai kincstár tulajdonát képező 3534 kat. helyrajzi számú gyakorlótérnek futna be a monostori szélső házig. " (Az átcsatolandó részt tehát a déli vasút és a monostori szőlőkig terjedő területben határozták meg.) „Ezzel kapcsolatosan ismerteti előadó azokat az engedményeket, melyeket átcsatolás esetén Komárom város adni hajlandó éspedig az átcsatolás alá jövő ingatlanok és személyek után 10 évig tartó pótadó kedvezményt, csatornadíj mentességet, a község bérlete után pótadómentességet és az összes szőnyi lakosok és fogatok után kövezetvám mentességet. Az üggyel kapcsolatosan ismerteti még előadó részletesen azokat a óriási költségeket megkívánó terheket, mint iskolaépítés, mocsárlecsapolás, amelyektől átcsatolás esetén Szőny községe mentesítve lenne és amely mérlegelése mellett javasolja Komárom város ajánlatának elfogadását. " A képviselő-testület meghalle előterjesztést és hosszú vita után Komárom város ajánlatát elfogadta.

139 Kisszőny telep és Komárom egyesítése 1921. január 1-jei hatállyal történt meg.

140 Ezzel Komárom déli határa megnövekedett, ennek következtében 1930-ban a Lengyár délkeleti sarkától ide, az Igmándi erőd déli ellenlejtőjéhez helyezték a kövezetvám szedésére szolgáló vámházat.

141 A vámház ma lakóházként funkcionál, az előtte dél felé vezető út volt az Igmándi út, mely azonban egy későbbi útkorrekciónak köszönhetően nyomvonalat váltott. 3. Szőny A földreformról szóló 1920/XXXVI. tvc. értelmében a Gyürky-féle szőnyi uradalmi földekből házhelyül is használható félholdas szántóföldeket osztottak szét. Miután Komárom városa csak Szőny község felé tudott terjeszkedni, ezért a szőnyi állami országút mindkét oldalán levő uradalmi földeket az Országos Földbirtok Bíróság kisajátította Özvegy gróf Gyürky Viktornétól a város javára. Ezen a vonalon 500 házhelyet osztottak ki

142 és 1930-ra a város keleti határa már a Székesfehérvár felé menő vasútvonalig terjedt. Éppen ezért a kövezetvám házat is - nagyjából a mai OTP helyéről - át kellett ide helyezni. A kisszőnyi, a monostori és a fenti részek átcsatolása után 1946-ban már felmerült Szőny teljes területének Komáromhoz csatolásának a terve. A Magyar Kommunista Párt szőnyi szervezete 200 tagja nevében Komáromy József párttitkár az alábbiakkal tiltakozott Dobi István belügyminiszernek: „ Szőny község egy fejlődésnek indult község ... Komárom megyei város sem tehet gazdasági erején felül. Bízzanak ama bölcs elrende139 1652 (4/186-187;10) in: .Kürthy -Tóth :i..m. 198. 140 1736 (4/241-242.; 34) in: Kürthy - Tóth i.m. 186. 141 Számadó Emese: A kövezetvámról. In: Koppánmonostori Kalendárium 2005, 48-53. 142 5874/1924 (35/1925) (37.d.): képviselőtestületi határozat az állami házhelyjuttatással kapcsolatos városrendezési és beépítési kérdések szabályozásával kapcsolatban. Komárom, 1924. december 3. Komáromi Fióklevéltár 76