Számadó Emese: Komárom és településrészeinek egyesülése. Szőny és Koppánymonostor története a kezdetektől 1977-ig (Komárom, 2007)
IV. A szőnyi területek Komáromhoz csatolásának főbb lépései 1. A koppánmonostori területek Az 1886. október 15-én kelt 195/4154. alispáni számú jegyzőkönyvi kivonat szerint „ UjSzőny község és Monostor adó tekintetében Ó-Szőnytől elválasztatik és Új-Szőny és Monostor egy adóközséggé alakíttatik. " 131 Hogy ez az intézkedés pontosan hány embert érintett, nem tudjuk, csupán 1897-ből van adatunk arra, hogy 79 család élt a területén. 132 Ez az átcsatolás valószínűleg csak az akkori lakott és Komáromhoz közeli területeket érintette. Ezt igazolja Szőny nagyközség kataszteri telekkönyve, amelyben a 297,3111 kat. hold területű Szent Pál sziget ószőny részeként szerepel 1905-ben. 133 Az így létrejött különállás olyannyira éles volt, hogy Szőny község a határánál a monostori szőlőkbe vezető út felügyeleti jogát és így a fenntartási költségét sem ismerte el, mondván, „mivelKomárom város hatóságához tartozó pusztamonostori hegyközségi érdekeltségű egyének használják, ezért a fenntartása sem a község feladata. " - áll az 1913. november 19-i jegyzőkönyvben. 134 A - főleg - újabb lakott monostori területek átcsatolására 1932-ben került sor. Szőny község 1932. június 22-i képviselő-testületi ülésének jegyzőkönyve arról tanúskodik, hogy „Komárom szabad királyi megyei város 6047/1930. számú átiratát, melyben a város polgármestere a földbirtokreform - t.i. az 1920. évi XXXVI. törvénycikk - eljárás során a város határához tartozó Koppánymonostor-puszta közvetlen szomszédságában Szőny község határából, komáromi lakosok részére kiosztott s mintegy 73 kat. holdat kitevő földterületnek közigazgatási, rendőri, adózási, közegészségügyi, állategészségügyi és tüzrendészeti szempontból Komárom szkir. megyei város határához leendő átcsatolása tárgyában határozathozatalra kéri Szőny község képviselőtestületét." Az átirat szerint az átcsatolandó területek 11 km-re fekszenek Szőny község határától és kizárólag koppánymonostor-pusztai, valamint komáromi lakosok tulajdonát képezik. „A nagy távolság következtében természetes, hogy az itt épült 38 lakóházban élő 159 főnyi lakosság közigazgatását Szőny község nem láthatja el olyan gyorsan és hatályosan, mint a közelfekvő és a puszta többi részének közigazgatását amúgy is ellátó Komárom sz.kir. megyei város. * A községi képviselő-testület az átcsatoláshoz egyhangúlag hozzájárult. 135 Az átcsatolandó területek között volt a 808,2902 k. hold (kb. 4,65 km 2 ) nagyságú 136 ún. Felső gyöpi dűlő egy része is, melynek legnagyobb tulajdonosa gróf Gyürky Viktorné és a magyar kincstár volt. Ez a terület a monostori iskolától az erődig húzódó katonai gyakorlótér volt. 131 346. (l/265.;45.) in: Kürthy - Tóth i.m. 48. 132 Kürthy-Tóth i.m., 12. 133 A szigeten 4,19 hold kert, 64,68 k.h., 22,6601 k.h. erdő és 205,781 k.h. földadó alá nem eső területet tartottak számon. InrSzőny nagyközség kataszteri telekkönyve az 1905. évi mérnöki helyszínelés alapján. 232. 134 1465. (4/39.;37) in: Kürthy-Tóth i.m. 163. 135 2185. (5/41-42.; 21.) in: Kürthy-Tóth i.m. 263. 136 A Felső Gyöpi dűlőben 435,884 k.h. szántóföld, 311,4838 k.h. legelő, 19,2568 k.h erdő és 0,1032 k.h. kert helyezkedett el. A többi terület földadó alá nem esett. In: Szőny nagyközség kataszteri telekkönyve az 1905. évi mérnöki helyszínelés alapján. 229-232. 74
