Számadó Emese: 40 éves a Komáromi Klapka György Múzeum (Komárom, 2005)

egész leletanyagot a Magyar Olajipari R. T. gyártelepén létesítendő "Múzeumi Gyűjtőhelyen " állítja ki ... Ezért arra kérem a Polgármesteri Hivatalt, hogy addig, amíg Komárom városa önálló gyűjteményt, illetve kiállítást nem szervez, ezeket a tárgyakat az Országos Történeti Múzeumnak letétbe adja át. Nevezett gyűjtemény jelenleg a komáromi városháza pincéjében van biztonságban a Kállay gyűjteménnyel együtt. Annak elszállítására akkor kerülne sor, amikor a szőnyi gyűjtőhely kiállítása megnyílik. " A polgármester válaszában hajlandó volt az anyag ideiglenes átadására az alábbi feltétellel: „Természetesen mihelyt Komárom városban megjelelő múzeumi helyiséget tudok találni és az anyag szakszerű őrzését és kezelését biztosítani lehet, arra az esetre a város tulajdonát képező múzeumi anyag azonnali visszaadását kérem. " A kiállítás végül nem valósult meg. 1951-ben a József Attila Kultúrottbonban Radnóti Aladár régész múzeumszobát nyitott meg, melyet a város közönsége nevében Bérezi János, a városi tanács elnöke vett át. 1953ban néhány lelkes ember újból felvetette a múzeum létesítésének a gondolatát, melynek működését Kállay Ödön irányította volna. Tervük azonban helyhiány miatt nem valósult meg. Mindezek ellenére továbbra is gyűjtötték a Komárom történetével kapcsolatos adatokat, egyben felkutatták és nyilvántartásba vették a szerteszét kallódó tárgyi emlékeket. Munkájuk eredményeként 1957-ben a Városháza előtti téren 8 db római kori szarkofág került méltó elhelyezésre. 1963 elején a város vezetői is belátták, hogy a múzeum létesítésének ügyét nem lehet tovább halogatni. Az előkészítő munkák lebonyolítására 1963. április 8-án a komáromi Hazafias Népfront Városi Bizottsága Kecskés Lászlót bízta meg. A megbízott a komáromiak múzeumalapítási igényét már 12-én tolmácsolta a megyei múzeumok igazgatójának. Biró Endre megértéssel logadta a kezdeményezést és mivel a Komáromi Városi Tanács által az Igmándi erődben kiutalt 250 m hosszú kazamata-folyosót kőtár létesítésére alkalmasnak találta, beleegyezését adta ahhoz, hogy Komáromban múzeum létesüljön. A siralmas állapotban lévő erődrész helyreállításának hosszú, fáradságos időszaka következett, amelynek keretében kőműves-, festő-, lakatos-, villanyszerelő- és földmunkákat kellett elvégezni. A tekintélyes alapterületű kazamata-folyosó felújítása 1964 tavaszára fejeződött be. A költségeket a múzeumi szervezet és a városi tanács viselte. A felújítási munkákból - önként vállalt munkájukkal - bőven kivették részüket a város lakosai is: a múzeumbarátok, a gimnazisták, a KlapKállay Öd 22/1946 sz. irat. in: Komáromi Fióklevéltár s 3232/1946. sz. irat. In: Komárom-Esztergom Megyei Levéltár Komáromi Fióklevéltára