Számadó Emese: 40 éves a Komáromi Klapka György Múzeum (Komárom, 2005)

ka Altai ános Iskola diákjai str». Az ajtók-abla­kok vasrácsait a Vasipari KTSZ. dolgozói javí­tották meg társadalmi munkában. A kazamata belyreállítása után kezdődött meg a városban és környékén lellelbetö római kőemlékek összegyűjtése, beszállítása és elbelyezése. Az egykori Brigetio emlékét őrző szarkorá­gok, síremlékek, oltárkövek és egyéb kőtárgyak mozgását szállító- és rakodócsoportok végezték - részben társadalmi munkában. Az elgondolá­sok és tervezgetések tebát testet öltöttek: készen állott a komáromi múzeum első kiállítása, Bri­getio gazdag, változatos anyagot bemutató kőtára. Állandó kiállítások 1. Múzeum az Igmándi erődben A Klapka György nevét felvevő múzeum működtetésébez feltétlenül szükségessé vált egy felelős személy kiállítása, a megyei múze­umigazgató ezért 1965. május l-jén, tiszte­letdíjas múzeumvezetői minőségben Kecskés Lászlót bízta meg a szükséges teendők elvég­zésével. A Komárom Megyei Tanács is felka­rolta a komáromi múzeum ügyét, és műkö­dését az 1960, január 5-én keltezett 49958/1965. VIII. szám alatti batározatá­val kiállítóbelyként engedélyezte. A Klapka György Múzeum első kiállításá­nak, a római kőtárnak ünnepélyes megnyitásá­ra, számos komáromi és környékbeli látogató részvétele mellett, 1965. november 7-én ke­rült sor. Kövecses Zoltánná, Komárom Városi Ta­nács Művelődési Csoport Vezetője megnyitó beszédében — többek között — az alábbiakat mondta: „Komárom város lakosságának régi vágya teljesült a mai napon, amikor e kisváros a nagy vá­rosokhoz hasonlóan múzeumot avatott, múzeumot tudhat magáénak. ... Ezeket a tárgyi emléke­ket gyűjtötte össze Komáromban is egy kis lelkes csapat. Munkájuk eredménye kellett hogy le­Kecskés László a múzeum bejáratánál, 1978 A munkálatok részletes leírását adja Kecskés László naplójában. In: KGYM Adattára Kecskés László korábbi múzeumtörténetei és a múzeumi adattár alapján

Next

/
Oldalképek
Tartalom