Fehér Csaba: Tóth-Kurucz János – A leányvári kövek vallatója (Tata, 2010)
Válogatás Tóth-Kurucz János irodalmi műveiből
Most magyar fiúkat válogatnak Éji őrül a katonák közül, Ők is látnak, ők is mindent halinak, De biz' annak lelkük úgy örül. Hogyha kondul az Orbán toronyban S üt az óra pontban éjfelet, Rodostói bujdosóknak árnya Mozdul meg a szent kripta felett. Száll az égre lágyan szent zsolozsma, Fölzokog a bús tárogató S oda hív az minden magyar lelket, Csak cseláknak hátborzongató. És ha éjjel minden szűk sikátort Felhők árnya csendben eltakar, Kassa város minden zeg-zugából Odagyűlik titkon sok magyar. Nemsokára messzebbről is jönnek, Komáromból és Pozsony felől S ott maradnak vas-falanxot állva, Nem bújnak a hajnalpír elől. Föl lesz írva a Pro libertate, Véres éjben messze tündöklő, Ti sírrabló, horeruki népek! Lecsap rátok a sújtó ököl! S te szent Mártír, akit idegenben Sok keserves könnyel öntözték, Új, keresztes, kurucháborúra Nagy Rákóczi ... hívunk ... szállj közénk! Budapest, 1930-35 között
