Fehér Csaba: Tóth-Kurucz János – A leányvári kövek vallatója (Tata, 2010)

Válogatás Tóth-Kurucz János irodalmi műveiből

A nyolcvanadikra Éltem, mint egy nagy tó csendes tükre: Köröskörül kákás nádasok. Történelme? Nem méltó betűkre Bár titkának száma mégis sok. Rangos hajó vizét sose szelte Csak halászó-pákász kis ladik. Rég evez már rajt' gazdája lelke Években is tízszer nyolcadik. Nyolcvanadszor virult el fölötte Sok májusi virág, orgona, Kenyerének javát már fölette, Hite voltcsónakja, horgonya. Hazát, házát, gyermekét vesztette, fájó lelke mégsem lázadott. Visszavette aki teremtette, Ki kormányoz évet századot. Őrangyala, Isten akaratja sokszor menté vésztől tengerén, vetéseit mindig arathatta, Bár hibája több volt mint erény. Idők Ura, világ kormányzója, vén pákászod sokszor tévedett. Éltem végén lelkem kezed óvja, kis sajkámnak nyisd ki révedet. Dunaalmás, 1958