Fehér Csaba: Tóth-Kurucz János – A leányvári kövek vallatója (Tata, 2010)

Válogatás Tóth-Kurucz János irodalmi műveiből

Kis Magyarok a karácsonyfa alatt Istenember, világ megváltója Jászolodnál térdre roskadunk, Irgalomért esdekel tehozzád Pásztortalan, szétzüllött hadunk. Te igaz vagy, s egyformán szereted Minden néped, minden nemzeted, Elégeld meg mostoha sorsunk S fordítsd reánk irgalmas szemed. Ha oly nagy volt apáink vétke Hogy nekünk csak bűnhődni szabad, Mi kisdedek könyörgünk tehozzád, Akikhez szólt hajdan szent szavad. Öröm helyett csak gyászt hoz minekünk E szép fa is, ünneped jele, Eszünkbe jut róla megrablásunk S bánattal lesz a szívünk tele. Ott nőtt ez a Magas-Tátra alján, Vagy erdélyi bérces oldalon. Harmatozta rab magyarok könnye, Karácsonyfa - magyar fájdalom. Belőled van bölcsőnk és koporsónk, Ős-Kárpátok árva fenyvesek! Sírunk mintha csak nagypéntek volna, Mi örökös bús adventesek. Ó, te Kisded, világ Megváltója, Hallgasd meg hát fájó énekünk; Régi, magyar - boldog karácsonyfánk Hozzad vissza újra minekünk! Budapest, 1927. december