Fehér Csaba: Tóth-Kurucz János – A leányvári kövek vallatója (Tata, 2010)

A közélet fórumain

41 A közélet fórumain A századvég és a századelő hatalmas léptekkel fejlődő Budapestje igazi fővárossá, világvárossá fejlődött, épült ki; miközben minden tekintetben elszakadt az országtól, a magyar vidéktől. 1902-ben Herczeg Ferenc Bródy Dadá-járól írva kifogásolta, hogy Budapestnek „a nemzettel, mely körös körül a provinciákat lakja, semmi belső közössége nincs" ^ A gazdasági, társadalmi és műveltségi különbségek politikai feszültséget gerjesztettek a különböző társadalmi és politikai csoportok között. Tóth-Kurucz János már ifjúkora óta élénk érdeklődést mutatott a szociál-, gazdaság- és művelődéspolitika iránt, és nagy figyelemmel kísérte azt. Hosszabb-rövidebb cikkei jelentek meg megyei és regionális napilapokban, folyóiratokban."' Ezekben a cikkekben általában a szociálpolitika, a közigazgatás és a falvak égető problémáival foglalkozott. Nagyon jól látta a korszak legnagyobb gondjait, mint pl. az első világháborút megelőző két évtizedben az egyes paraszti rétegek életviszonyának ellentétes alakulását, a közöttük meglevő, növekvő vagyoni különbséget. A gazdagparasztság és a középparasztság a századforduló utáni viszonylag kedvező piaci értékesítési lehetőségeket kihasználva jelentős többletjövedelemre tett szert. Velük ellentétben a parasztság alsóbb rétegei, elsősorban a zsellérek teljes szegénységben tengették életüket. Az életszínvonal romlásának legfontosabb tényezője a nagybirtokok túlsúlya mellett a magas földár volt, illetve a falusi népesség gyors szaporodása. A fentiekben felsoroltak következtében a szegényparasztság egy jelentős hányada nem tudott a mezőgazdaságból megélni. Életszínvonalukban az ipari bérmunka sem hozott jelentős változást. Tóth-Kurucz szerint a gazda-zsellér közötti egészséges természetes egyensúly felbomlása veszélyeztette az egész falusi társadalmat és azt felbomlással fenyegette.'

7 A falusi társadalom egyik legégetőbb problémájának a falvak bíráinak közigazgatási „analfabetizmusát" tartotta. Véleménye szerint a bírákból hiányzott a közigazgatási képzettség legelemibb foka is. A helyzet enyhítésére javasolta a bírók számára indítandó közigazgatási tanfolyamok szervezését.'

8 A korszak magyar belpolitikája terén a választójog"' és a földkérdés

8" foglalkoztatta őt a leginkább. A magyar belpolitikai kedélyeket