Fehér Csaba: Tóth-Kurucz János – A leányvári kövek vallatója (Tata, 2010)
A közélet fórumain
42 leginkább a hadsereg létszámemelési szándéka, valamint a választójogi viták borzolták. 1903. január 24-én báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter beterjesztette a képviselőházban az újonclétszám emelésére vonatkozó törvényjavaslatát. A parlamenti ellenzék obstrukciót 8 1 kezdett az újonclétszám-emelési törvényjavaslat elfogadása ellen. Tóth-Kurucz János is az ellenzéket támogatta, ám indokai és érvei tisztán nemzetiek voltak. Kizárólag a nemzet és a magyar nyelv érdekében emelte fel szavát. A parlamenti vita kapcsán a Magyarország napilapban az „Esetek" című cikkében ekként fogalmazott: „Az egész ország lázas érdeklődéssel kíséri a katonai vitákat. A nagyközönség teljesen a küzdőkkel érez. Hogy argumentumaik igazságát támogassam én is egy két példával szolgálok. Egy öcsémet akartam a katonai pályára neveltetni. Erős egészséges falusi gyerek, 11 éves kora mellett 14 évesnek is látszik s egy közöshadseregbeli katonaorvostól kellett bizonyítványt kérni, ki beleírta, hogy fejletlen és nem is vették föl a jó magyar fiút a reáliskolába. Ő felsége 50 éves uralkodásának emlékére az altisztek kaptak egy emléklapot, melyre az uralkodó és az ezredtulajdonosok képein kívül egy szöveg is volt ráírva, melynek utolsó befejező sorai lefordítva körülbelül így hangzanak: »Ti félelmet nem ismerő harczosok legyetek és küzdjetek továbbra is kitartással az Osztrák haza dicsőségére.« Gyakorlatok alatt a nyáron Komáromban, az ácsi honvédemléknél megállni sem volt szabad, de ugyanezen a tájon lévő ulahner Friedhof82-ra felhívták figyelmünket és mindig zum Gebet83 volt. A magyar fiú mikor a három év után haza megy, minden második szava katonai műszó. Tetszeleg ez az egyszerű embereknek és így viszik bele a konkolyt és így fertőzik meg nyelvünket, melyből a kalapos király óta úgy sem tudjuk a gazt kiirtani." 1905. szeptember 15-én az Országház előtt hatalmas tüntetés zajlott a választójog kiterjesztése érdekében, ám mint minden esetben, ez sem járt eredménnyel. Az első világháború kitörése és az elhúzódó háború mélyreható következményekkel járt úgy a gazdasági, mint a társadalmi, politikai életben. A hatalmas emberáldozat, a gazdasági dekonjuktúra, a jegyrendszer bevezetése és a rekvirálások nagy elégedetlenséget váltottak ki a társadalom minden rétegéből, és előtérbe kerültek a legégetőbb társadalmi, politikai problémák: a választójog és a földkérdés. ,A világháború történelmet csinál" - írta Tóth-Kurucz János egyik cikkében, majd így folytatta: „Most forrnak, suttognak, érnek a társadalmi átalakulás eszméi is. 8J l A választójog kiterjesztését nem lehet elnyomni, a nép majd maga dönt sorsa felett és ilyen intézkedések 9 5
