Fehér Csaba: Tóth-Kurucz János – A leányvári kövek vallatója (Tata, 2010)

Római nyomok a pannóniai Duna-limes balpartján. Írta dr. Kurucz János

30 Germaniában. Ezen összevágásra dr. Finály Gábor figyelmeztetett, ő már így jelezte térképein.

1 A bosszúság ugyanannyi, csak a szélesség több Leányvárnál 1 fokkal, amit a közbeeső Dunával lehet indokolni. A puszta néven kívül semmit sem mond róla, hogy táborhely-e vagy csak község, — pedig Brigetiónál Ptolemaens azt is megmondja, hogy a légió prima „auxilaria" állomása volt benne. Brigetió coloniája a talajvizsgálat szerint a Castrum alsó szélétől Füzitő felé 5—600 m, Komárom felé 1500—1800 m. s a Dunától befelé Bélapusztáig terjed. Felfelé felnyúlt ez annyira, hogy onnan a Vág torkolata már csak 5—600 m. s igy a Duna partján több, mint 2 km. hosszan nyúlt el. Ha Ptolemaeus a leányvári casíellum helyét értette, Celamantia alatt s a 41-ik hosszúsági fokot szintén csak a brigetiói castrumon át gondolta vezetni, akkor csakugyan azonos Leányvár Celamantiával. De vájjon nem lehetett-e ez a hely a brigetiói colonia innen jóval feljebb eső részével szemben levő ős celta, Brigetióval hasonló korú és eredetű barbár telep a Vágtorkolatánál, mint ősi átkelő rév? Nem lehetetlen. Leányvár maga alig 1'5 m.-nyire emelkedik ki lapos környezetéből, amit a várfalak leomlása és a kibányászásukkal kihányt föld, meg a falak belső részéhez hordott egykorú mesterséges polc, és az árkok fenekéhez való viazonyítás kívülről látszólag 5—4 méteresnek is mutatnak, de a castellumtól nyugatra mindjárt lapos vizjáría terület következik, csak egy km.-rel feljebb emelkedik ez a vízmentes, mintegy 400 holdat kitevő terület, melyen a szőnyi felvéggel szemben a régi malomrév és Harcsás puszta áll. 1 Nomenclator et Indices ad Formaim Partium Imp. Rom. 31. „Celamantia, Leányvár (Bar. — Ce. — Pt. II. 11. 15.) Germania magnában fekvő helység, amely lirigetioval egyforma szélesség és hosszúság alatt fekszik, de a Duna balpartján s igy kétségtelenül azonos az izsai lcányváiban kiásott castiummal. Az ásatásokról tudósit T. Kuru:z János, a Komárom váimegyei és városi Múzeum Egyesület 1907. évi értesítőjében 42 - Efi. Arch. Anzeiger 1907 217. — 1903. 310. — 1909. 291. 4. — 1910 38. — 1912. 329.