Fehér Csaba: Tóth-Kurucz János – A leányvári kövek vallatója (Tata, 2010)

Római nyomok a pannóniai Duna-limes balpartján. Írta dr. Kurucz János

31 Ezen a területen a munkások akármennyi római pénzt és XV., XVI., XVII. sz.-beli ezüst dénárokat találnak, az okmányok szerint pedig Várköze (Leányvár és Komárom vára között) falu állott itt, melyet Fényes

1 pláne magával Leányvárral „Virganaceum"mal' azonosít. Amint a celta Brigetió helyére római település, erre meg a középkori Szőny következett, azonképpen lehetett ez a Várközével is. Az izsai szájhagyomány, meg a dülő-nevek szerint Izsa község, vagy legalább is annak egy része Leányvár alatt és azon belül terült el, mint halászó telep

5 s a vár előtti Dunapartot „Halászkunyhóknak", a beljebb eső parcella csoportot pedig máig is „Temetőpart "-nak hívják. Hogy ez is lehetett ős barbár telep, szintén nem lehetetlen, mert a leányvári ásatásoknál praehistorikus szerszámokat is találtunk és az sem lehetetlen, hogy nem ez a telep volt-e Celamantia?' Hogy az idatiusi Virgitionem, Fényes Virginaceuma, Römer

5 szűzvára s a komáromi

6 kőszüz, komáromi felállítása között milyen összefüggés lehet, azt más esetben kísérlem megfejteni. Csodálatos, hogy bár szintén barbárteriileten vannak, Trans-Aquincumot,

7 az eddig ismeretlen he1 Fényes, A Mapy. Bírod, gcogr. Komárom vm. I. k. 87.: „1489. Mátyás Várköze falut, mely eddig a királyi vár birtokában volt, a városnak (Komáromnak) adományozta s ugyanazt annak birtokába a győri káptalan által beiktattatja. Kzen földön volt hajdan a rómaiaknak Virginaceum (castel)um virginaceum) nevű városa, melynek némely maradványai a Vágdunán túl most is kevéssé látszanak (1848-ban), a hely pedig Leányvárnak neveztetik. - C. Müller I'tol. széljegyzeteiben lírigetio névváltozatai között (Idatius után) „in castello Virgitione, Id in Chron. etc.," — Kuzsinszky, Ókori Lex. I. 332. 3 Ortvay, Magy. orsz. r. vizv. II 424. Vsa cum piscationc. 4 Scarabantia kelta eredetét Salamon F. ..Budapest tört. I. 122. 1.) nyelvtani alapon bizonyítja, ilyennek mondja a transaquincumi téglabélyegck Vincentia-ját is. Amennyiben több celta helynév kezdődik cel-lel s végződik — en ti a-, antia-, un tu a-val, — Scarabantia, Vincentia, Mantua, Numantia, Adnamantia (v. ö. Itinerarium 245.), bizonyára Ptol Celainantia-ja is kelta eredetű név. & Arch. Közi. 1862. I. K. 49. 1. " Geographica Globi Terraquei Synopis 1754. ' Seeck. Not. Dign. XXXIII. 65.