Fehér Csaba: Tóth-Kurucz János – A leányvári kövek vallatója (Tata, 2010)

Római nyomok a pannóniai Duna-limes balpartján. Írta dr. Kurucz János

6 sávval, a Dráva, Száva közével s a Száva balparti keskeny szegélyével megfelel ez a rómaiak Pannóniai provinciájának is.

1 Tiberius idejében azonban csak a Dráva-Száva közére és Bosznia északi részére illet a Pannónia elnevezés. A pannon-dalmata háborúk sohsem lépték át a Drávát s bajosan járt azokkal területi gyarapodás is. Hogy később mikor és hogyan tolódott fel Pannónia határa a Dunáig, arra többféle vélemény van. Salamon Ferenc

2 és dr. Kuzsinszky Bálint' kimutatják, hogy Traianus idejében, az első dák háború előtt már biztosan megvolt szállva Brigetio és Aquincum és a határ a Dunáig volt kiterjesztve. Azok az adatok, melyek a Dunát Pannónia északi határaként emlegetik, csak a Dráva és Tisza torkolati Dunára vonatkoznak.

4 Mikorra a határ az északi Dunáig érhetett fel, már kb. 100 évig érintkezhettek a Duna-Dráva között lakó barbár törzsek az első, szűkebb Pannoniában táborozó légiókkal és így a római kultúrával is. Azok a törzsek, akik a két Bató alatt fellázadtak és akik miatt Augustusnak, illetőleg Tiberiusnak, mint hadvezérnek, le kellett fújni a küszöbön álló nagy marcomann háborút a kr. u. 5—9 között lezajlott harcok következtében végkép megtörtek s akarva, nem akarva megkellett alkudniok a sorssal, fiaikból pedig 10 cohorsot alakítottak, 8-at a breukos, 2-őt a dalmát törzsekből.

5 A kikerekített Pannónia legészakibb részei, a boiusok, azalok, eraviskusok stb. törzsek az évtizedes érintkezés folytán már békésebb természetüknél fogva is hamarább assimilálódtak s állítólag a latin nyelvet és az írást is gyorsan elsajátították, mert már külön 1 V. o. Dr. Kuzsinszky Bálint térképével Peez, Ókori Lexicon II. 349. 2 Budapest története I. 170. 0 Archeológiai Értesíti 1898 115. 1. 1 Monumentum Ancyranum V. 44—47., — C.I.L.III., — Mominsen Romische Geschichte V. 6 Velleius 115.