Petényi Sándor: A baji nemesi udvarház gazdasági tevékenységéről, különös tekintettel a tímárkodásra. Adatok a középkori magyar bőripar történetéhez (Tata, 2010)
II. fejezet: A tímári munka
az a budai kesztyűsök, táska-, erszény-, övkészítők és nadrágszíjcsinálók esetében olvasható a Jogkönyvben.99 Mindezek a közvetett adatok azonban csak azt bizonyítják, hogy a középkorban kétségkívül differenciáltan kezelték az állatbőröket, ám annak adatolására, hogy a differenciált kezelés mögött a bőrök tulajdonságainak a korábban leírt mélységű ismeretével lehet-e számolni vagy sem, ezek nem elégségesek. Arra, hogy a differenciált kezelés mögött mélyebb ismeretek is voltak, csak egy valamivel később kiadott munkában lehet meglehetősen meggyőző sorokat olvasni. La Lande100 1760-as években megjelent „L’art de l’hongoryeur” c. könyvében a magyar módon való bőrkikészítést tárgyalja. (Erről egyébként a franciáknak közvetlen információjuk volt, mivel annak technikáját egy Magyarországon tanult francia mester honosította meg náluk a XVI. század végén.)101 A bőrök magyarországi ismereteken alapuló tulajdonságait, melyek szükségesek voltak ahhoz, hogy a magyar módon történő kidolgozás sikeres legyen, az alábbiakban foglalta össze: „Egyébként mindenfajta bőrt ki lehet magyar módra készíteni, legalkalmasabb azonban e célra a nagy ökrök bőre: a fehéres tehénbőrök nem annyira erősek, a szíjgyártók ezeket csak arra használják, hogy különböző bőrdarabokat összeerősítsenek, ostorokat vagy hasonlókat készítsenek belőlük, melyek anyaga nem lehet vastag és erős. 99 MOLLAY 1959, 107. 130. cikkely: „Von der Hantschuesterr, Taschnerr, Peütlerr, gürtlerr vnd Hosenn nesterr rechtenn. Dÿ Hantschuester, taschner, peütler, Gürtler sülien ír Hantwerich arbaitten, als das pillich ist. Darvmb sol sy nyemantz vberfiieren mit solicherr arbait, der sy sich pflegen zu generen. Auch sülien dy gest solicherr arbait oder des gleichen in den Wochen nymmer fail haben, den an den Zwain margk tagen in der vochen, als am mitichen vnd am freitag, pey Verlust der selbigen güeten. Vnd dem Richter dÿ puess. ” 100 A Francia Tudományos Akadémia Colbert ösztönzésére kutatásokba kezdett a mesterségekkel kapcsolatban, abban a meggyőződésben, hogy minden fejlődés a közösség tulajdona, és — mint ilyen — közlendő. (BRAVO é. n. 220.) Ügy gondolták, hogy „azt a megfigyelhető lassúságot, amellyel a művészetek (mesterségek) fejlődnek, elsősorban a féltékenység okozza, másodsorban a megfigyelők relatív érdekeltsége, jól lehet a tapasztalat, a mesterségek hagyományai megengednék, hogy mindezek feloldják azt a titokzatos ködöt, amely a fizika és a megfigyelés lángjával ezt eloszlatná a tökéletesedés érdekében.” (LA LANDE 1776, 316.) Átnézték a levéltárakban a régi iratokat, és több tudóst megbíztak, hogy a mesterségek gyakorlati részét megvizsgálják; így például a papírgyártást, a selyem, a cukor, a szappan, a tükrök, a hangszerek stb. gyártásának menetét és gyakorlatát. Az összegyűjtött anyagot, különösen azokat az információkat, melyek korábban titoknak számítottak, és apáról fiúra szálltak, az iparosok rendelkezésére bocsátották. (BRAVO é. n., 220.) La Lande-ot (aki valójában csillagász volt, de fiatal korában különböző technikai problémákkal foglalkozott) (NAGY 1971, 225.) bízták meg a bőrgyártás feldolgozásával, aki átnézte az Akadémia még nem közölt kéziratait, a Kereskedelmi Kamara levéltárát, és informálódott mestereknél is. 1764-ben jelent meg első munkája L’Art du Tanneur (A cserzés mestersége) címmel. 1767-től továbbiak kerültek kiadásra (A talpcserzés mestersége, A fehércserzés mestersége, A szarvasbőr cserzés mestersége), köztük a magyar módon történő bőrkikészítésről szóló is. (BRAVO é. n., 222.) Fontos megjegyezni, hogy La Lande munkáinak közzététele után több más könyv is megjelent a tímárkodásról angol, francia, német és holland nyelven, de nemigen tudták az általa leírtakat olyannal gazdagítani, amit ő már ne említett volna meg, illetve olyannal, amit a tímárok már ne csináltak volna. Csak a régi, már ismert eljárásokat ismételték. (BRAVO é. n., 226-227.) 101 A történet a későbbiek során részletesen ismertetésre fog kerülni. 66
