Petényi Sándor: A baji nemesi udvarház gazdasági tevékenységéről, különös tekintettel a tímárkodásra. Adatok a középkori magyar bőripar történetéhez (Tata, 2010)

Mellékletek

6. melléklet

a nagy termetű állatok maradványait sokkal jobban felaprították a főzést megelőző darabolás során.4 Ebből kiderül, hogy a húsfogyasztás szempontjából jelentéktelen lovak csontjai mutatják a legkisebb mértékű töredezés/darabolás nyomait. A többé-kevésbé hasonló termetű, ugyancsak a „nagy termetű patásállat” kategóriába sorolt szarvasmarha és gímszarvas csontjainak átlagsúlya csaknem megegyezik egymással. A nagyobb termetű vaddisznó csonttöredékei is nehezebbek a házi változaténál. Az étkezési célokat nem szolgáló kutya- és a vaddisznócsontok hasonló átlagsúlya a véletlen műve: a vaddisznónál kisebb termetű kutyák húsát nem ették, tehát csontjaik is épebben kerültek napvilágra. Reálisabban összehasonlítható a házi- és vaddisznókra számított érték, amely minden bizonnyal a vad ős nagyobb termetét is tükrözi.

Átlagsúly, g

1. ábra: Az egyes állatfajok a töredékek átlagsúlyának sorrendjébe

4 Bartosiewicz 1991, 199-200.

309