Petényi Sándor: A baji nemesi udvarház gazdasági tevékenységéről, különös tekintettel a tímárkodásra. Adatok a középkori magyar bőripar történetéhez (Tata, 2010)

Mellékletek

6. melléklet

Állatfaj

Töredékszám

Súly, g

Átlagsúly, g

szarvasmarha (Bos taurus L. 1758)

1 969

105404,0

53,6

sertés (Sus domesticus End. 1777)

495

11820,0

23,8

juh vagy kecske (Caprinae)

178

1844,8

10,3

juh (Ovis aries L. 1758)

59

1764,1

29,9

kccske(Capra hircus L. 1758)

12

432,0

36

ló (Equus caballus L. 1758)

77

10612,9

137,8

kutya (Canis familiaris L. 1758)

26

816,4

31,4

tyúk (Gallus domesticus L. 1758)

11

27,5

2,5

lúd (Anser domesticus L. 1758)

4

28,0

7

Háziállat

2 831

132749,7

332,3

szarvas (Cervus elaphus L. 1758)

257

16216,7

63,1

őz (Capreolus capreolus L. 1758)

42

647,8

15,4

vaddisznó (Sus scrofa L. 1758)

27

1061,0

39,2

mezei nyúl (Lepus europeaus Pali. 1785)

10

46,0

4,6

róka (Vulpes vulpes L. 1758)

1

8,0

8,0

farkas (Canis lupus L. 1758)

4

56,0

14,0

borz (Meles meles L. 1758)

2

22,0

11,0

Vadállat

343

14131,6

41,2

szarvasagancs

(17)(544,0)

(32,0)

őzagancs

(29

(32,0)(16,0)

folyami kagyló (Unio sp.)

(1)

(12,0)(12,0)

Összes meghatározható csont

3 174

146881,3

46,3

nagy patás csontszilánkja

460

7406,0

16,1

kis patás csontszilánkja

63

321,3

5,1

nem meghatározott madár

12

42,0

3,5

Nem meghatározható

535

7757,5

14,5

1. táblázat: A lelőhelyen meghatározott állatok maradványainak darabszáma és súlya

A töredezés és szándékos darabolás mértéke

Az 1. táblázat állatfajonkénti súlyadataiból és töredékszámaiból számított átlagsúlyokat az 1. ábra mutatja. Ezek nagyság szerinti sorrendjéből máris vonhatunk le az egyes állatfajokra vonatkozó következtetéseket. A különböző testnagyságú állatok csontjai ugyanis természetes okok miatt, de a mészárosok fajonként változó mesterfogásaitól függően is eltérő mértékben töredeznek. Jellemző például, hogy

308