Petényi Sándor: A baji nemesi udvarház gazdasági tevékenységéről, különös tekintettel a tímárkodásra. Adatok a középkori magyar bőripar történetéhez (Tata, 2010)
IV. fejezet: A nemesi udvarház környezete és gazdasági tevékenysége
Agostyánban a 28 hold újonnan telepített szőlő és a kerttel rendelkező szőlőhegy része lehetett annak a Tata — Szomód - Astancs környéki kiterjedt szőlőkultúrának, mely ráhúzódott a Gerecse napsütötte lankáira is. A szőlőhegyből származó jövedelem nagyjából megbecsülhető a kilencedre vonatkozó adat alapján, ami körülbelül 100 köböl volt, így a teljes hozam 1000 köböl lehetett. Egy köböl a XVI. században 13,4 liternek felelt meg,899 így a szőlőhegynek 13 400 liter hozama lehetett általában, az időjárástól függően. A Kovácsiban levő elhanyagolt szőlő, amennyiben a falu szántóföldjének szomszédságában feküdt, fénykorában sem adhatott jó bort, mert a hozzá közel eső tardosi szőlőkről még a XVIII. század végén (1799-ben) is azt írták, hogy belőlük silány minőségű a bor,900 de ennek ellenére nem lehet kizárni, hogy az udvarház idejében újra művelés alá vették ezt is.901 Amennyiben a Gerecse baji, déli oldalán volt található, akkor értékesebbnek számíthatott. Mivel az oklevélben pusztán csak ‘szőlő’-t említenek, pontosan nem határozható meg nagysága, hiszen a ‘szőlő’ nem tartozott az országos földmértékek sorába, és településenként változhatott az a területnagyság, amit alatta érthettek.902 Fennmaradt azonban egy forrás (ugyancsak budai káptalan tevékenysége nyomán és szintén 1489- ből), amely alapján tudni lehet, hogy abban az évben az ország középső részén a ‘szőlő’ 899 BOGDÁN 1978,241. 900 KÖRMENDI 2005, 32. 901 Mindenesetre a becsértéke az ország régi szokása szerint ugyanannyi volt, mint a cserjés, bokros helyeké (3 M), „Mivelhogy a szőlők, mihelyt azokat nem művelik csakhamar cserjés és bokros helyekké változnak át.” „Nam vineae generaliter, tanquam rubeta, et virgulta, de regni nostri antiqua consuetudine aestimari solent, ex eo; quod ubi, et postquam cultores vinearum aut defuerint, aut earum labores praetermiserint, vineae cito, de facilique, in rubeta, et vepres convertentur.” (WERBŐCZY 1897, 220-221.) 902 BOGDÁN 1978, 243. 237 57-58. kép: Aratósarlók (XV. sz. vége-XVI. sz első fele)
