Petényi Sándor: A baji nemesi udvarház gazdasági tevékenységéről, különös tekintettel a tímárkodásra. Adatok a középkori magyar bőripar történetéhez (Tata, 2010)

IV. fejezet: A nemesi udvarház környezete és gazdasági tevékenysége

nagysága 12 királyi holddal volt egyenlő.903 Mindez az agostyáni 28 hold újonnan telepített szőlővel, valamint a szőlőheggyel együtt már tekintélyes szőlőbirtoknak tekinthető.

Azt, hogy az udvarház lakója ténylegesen hány holdon folytatott szőlőművelést, így utólag nem lehet megállapítani (nem kizárható az sem, hogy az új tulajdonos tovább bővítette szőlőbirtok nagyságát), de hogy a borászat fontos szerepet töltött be az udvarház gazdasági életében, arra az ásatás számos adatot szolgáltatott. Előkerült egy késő középkori egysarkú, baltás szőlőmetsző (59. kép), amely egyébként főleg a Dunántúlra jellemző típusa ennek a szőlőművelő eszköznek,904 és egy kapa is (60. kép), bár ez utóbbi az irtásnál, kertművelésnél és a kapás növények kapcsán a szántóföldi művelésnél is szerephez juthatott.905 Nem köthető olyan egyértelműen a szőlészethez, mint a szőlőmetsző, de oda is sorolható.

A szőlészet egyértelmű jelére találtunk viszont az udvarház idők során széthordott főépülete pincéjének feltárásakor, melynek kőfala néhol 170 cm magasan is megmaradt. A pince délnyugati sarkához, ahol egykoron a pince bejárata volt, menetes lejáró vezetett. A bejárat élszegett kőkeretének nyugati szárköve (melyet a tardosi bányából származó vöröskőből faragtak) in situ, a keleti párja bár helyéről kidőlve de aljával küszöbkő felett feküdve került elő. A küszöbkő mögé egy lépcsőt építettek, melynek középső részén tölcsér alakú rést alakítottak ki, valószínűleg azért, hogy a lépcső alatti sárgyűjtő gödörbe vezessék a menetes lejárón lefolyó esővizet. (61. kép)

Témánk szempontjából azonban a szárkövek a fontosak, ugyanis mindkét szárkő belső oldalán kagyló alakúra kopott mélyedés volt meg-59. kép: Baltás szőlőmetsző (XV. sz. vége-XVI. sz első fele)

60. kép: Kapa

(XV sz. vége-XVI. sz első fele)

„unam vineam, quam ad duodecim jugera regalis mensura estimassent... in duas rectas divisissent partes Egy királyi hold 8442 m2 volt (BOGDÁN 1978, 242.), így a 12 királyi hold mai mértékben 101 304 m2.

904 MÜLLER 1982, 524.

905 MÜLLER 1982,451.