Petényi Sándor: A baji nemesi udvarház gazdasági tevékenységéről, különös tekintettel a tímárkodásra. Adatok a középkori magyar bőripar történetéhez (Tata, 2010)

IV. fejezet: A nemesi udvarház környezete és gazdasági tevékenysége

különben nehéz életet élnének itt.”894 A szűk termés miatt a későbbi években is főleg mészégetéssel, fakitermeléssel, márványbányászással tudták biztosítani megélhetésüket.895 A tolnai szántók fekvése hasonló volt a tardosiéhoz, Kovácsi falu pedig, mint az az előbbiekben kitűnt, feljebb a hegy alsó lankáján volt található, a másik kettőnél valamivel kedvezőtlenebb elhelyezkedéssel.896

A szántóföldi művelést ugyancsak folytatták tovább az udvarház lakói. A feltárás során ekevasat ugyan nem találtunk, de mivel előkerült egy késő középkori ösztöke,897 898 (56. kép) nyilvánvalóan ekének is lennie kellett.

Az eddig előkerült több, mint 20 db aratósarló (57-58. képek) a gabona termesztésére, az osztrák importból származó bélyeges peremű, nagyméretű grafitos tárolóedények pedig a learatott termények udvarházbeli tárolására bizonyítékok. Egy égett felület mellől vett földmintában pedig kenyérbúza (Triticum aestivum subsp. vulgare), hatsoros árpa (.Hordeum vulgare subsp. hexastichum), rozs (Secale cerealé), valamint köles (Panicum miliaceum) szenük magvai is megtalálhatók voltak. (7. melléklet)898 A kis mennyiség miatt az nem volt meghatározható, hogy a termesztés során milyen volt az egyes gabonaféléknek az egymáshoz való aránya, de a már tárgyalt körülmények miatt valószínűleg az igénytelenebb fajtákkal lehet inkább számolni a kedvezőtlenebb fekvésű területeken, míg a kedvezőbb fekvésű agostyáni szántókon feltehetőleg az igényesebbekkel.

56. kép: Ösztöke (XV. sz. vége-XVI. sz. első fele)

894 BÉL 1989,88-89.

895 KÖRMENDI 2005, 36.

896 A becslések szerint a XVI. századi paraszti gazdaságokban a termésátlagok — 30 éves intervallumon belül számítva — búzából az elvetett háromszorosa, árpából az elvetett kétszerese, rozsból az elvetett ötszöröse, zabból pedig az elvetett háromszorosa lehetett. (7. sz. melléklet) Ezeket az átlagokat azonban a kedvezőtlen talaj, illetve éghajlati viszonyok még tovább is ronthatták. Egy korábbi munkában már bővebben tárgyalásra került az, hogy a Kovácsi család tagjai rendszeresen állami szolgálatot voltak kénytelenek vállalni (jobbára királyi emberként működtek az adminisztrációban), mert a falujukból befolyó jövedelem feltehetőleg nem eredményezett biztos megélhetést, és a család vagyoni helyzete valószínűleg labilis lehetett, aminek oka nagy valószínűséggel a fentiekben keresendő. (PETÉNYI-SABJÁN 2003, 131-132., 20. jegyzet)

897 MÜLLER 1982, 918. Lelt. sz.: 96.126.1. Rendeltetése az ekére ragadt sár letisztítása. (MÜLLER 1982, 441.)

898 7. sz. melléklet. A felsorolt növényfajok botanikai és agroökonómiai jellemzői a 7. sz. melléklet függelékében találhatók.

236