Petényi Sándor: A baji nemesi udvarház gazdasági tevékenységéről, különös tekintettel a tímárkodásra. Adatok a középkori magyar bőripar történetéhez (Tata, 2010)
IV. fejezet: A nemesi udvarház környezete és gazdasági tevékenysége
dára, a királyi építkezésekre. A kőfejtőkre és a szállításra fordított költségek 1252 forintra rúgtak. Egy hajó kőrakomány Budáig való fuvarbére pedig 20 dénárba került.866 A tardosi bányákból — mint arról az ’Úthálózat’ című fejezetben már utalás történt — feltehetőleg a Bikol-patak völgyében futó kanyargós, ám csaknem vízszintes úton szállították ki a kőtömböket a Dunához. A királyi építkezések nagy hatást gyakoroltak a főúriakra is; megmutatkozik ez pl. az 1506-1511 között épült esztergomi Bakócz kápolna kialakításában, de a füzéri várban szintén építettek vörös márvány burkolatú termet, valószínűleg Perényi Imre nádor (1504-1519) birtoklása idején.867 A budai és esztergomi építkezések és az ott felhasznált vörös márvány mély benyomást tett a XVI. sz. elején Budán vendégeskedő Zsigmond lengyel hercegre, aki gyakori vendége volt az esztergomi érseknek is.868 A Magyarországon szerzett élmények hatására építtette bátyjának, János Albertnek krakkói sírkápolnáját gerecsei vörös márványból,869 és szintén hazánkból vásárolta a vörös márványt az 1519-től folyó Zsigmond—kápolna építéséhez csakúgy, mint a krakkói templomok díszítéséhez.870 A márványtömböket feldolgozási helyükről Besztercebányáig fuvarozták, ahonnan már a lengyelek vitték tovább.871 A lengyel főurak szintén a vásárlók közé tartoztak; a laterani zsinatról 1515 őszén visszatérő Laski János gneznoi érsek több napig tartózkodott Bakócz Tamásnál Esztergomban, ahol hét síremléket is megrendelt a fent említett anyagból. 872 A XVI. sz. első feléig tehát nagy volumenű bányaművelés virágzott a régióban, amire feltehetőleg jelentős fúvarozóipar is épült. Mindennek az udvarház lakói is tanúi voltak, hiszen a tardosi Bánya-hegytől légvonalban kb. 5 km-re laktak, és ez a távolság szekérúton sem volt sokkal hosszabb. Összegzésként megállapítható, hogy a Bánffy által megkapott birtokrész olyan területen feküdt, amely nagyon értékessé tette azt. A régió amellett, hogy közel feküdt az ország „szívéhez”, a megye politikai-gazdasági központjának is számított. A környéken levő három mezővárosban két királyi vár, három monostor és öt plébánia volt található. Részben a kedvező földrajzi fekvésnek köszönhetően Komárom és Tata vásárainak nagy hagyományai voltak, a tatai a középkor második felében országos jelentőséggel 866 NYÁRY 1874, 3. 867 BALOGH 1955, 33. 868 DIVÉKY 1910, 1-2. 869 DIVÉKY 1910,4. 870 DIVÉKI 1910, 10. 871 DIVÉKY 1910, 8-9. 872 DIVÉKY 1910, 4. 226
