Petényi Sándor: A baji nemesi udvarház gazdasági tevékenységéről, különös tekintettel a tímárkodásra. Adatok a középkori magyar bőripar történetéhez (Tata, 2010)
IV. fejezet: A nemesi udvarház környezete és gazdasági tevékenysége
bírt. Ugyancsak országos fontosságú volt a közelben folyó márványfejtés is. A vidék jelentőségét tovább növelte az ide telepített vízimalmok nagy száma. A mezővárossá válást segítő tényezők közül a főútvonal melletti fekvés és a szőlőkultúra mindhárom oppidummal kapcsolatban, a révhely Komárom és Neszmély esetében jöhet számításba, míg a malomipart inkább az egyedi, a helyi viszonyokból fakadó fejlesztő tényezőnek lehet tekinteni, hasonlóan a márványfejtéshez és a rá épülő fuvarosiparhoz. Tata esetében fontos fejlesztő tényező volt még, hogy a mezőváros a XIV. század második felében uradalmi központtá vált.873 Bár a bencés monostorok egy falu mezővárossá fejlődésben nem játszottak szerepet (lásd pl. Tihany, Pannonhalma esetét),874 hiszen az adott településen ingatlanokat, haszonvételeket, vásárvámot, valamint egyéb vámot szereztek, és ilyen viszonyok esetén szó sem lehetett a település további fejlődéséről,875 Tata azonban a fent tárgyalt számos kedvező tényezőnek köszönhetően a részbeni egyházi birtoklásból fakadó hátrányok ellenére komoly fejlődésnek indulhatott, bár a mezővárosok nagy részéhez hasonlóan a számos kőépület ellenére is falusias képet mutató, városfal nélküli település maradt.876 Kérdés azonban, hogy az udvarház mennyire integrálódott a régiót meghatározó gazdasági környezetbe, és az udvarház gazdasági tevékenységén belül hol volt a helye a tímárkodásnak. 873 A földesúrnak gondosan át kellett tekintenie uradalmának forgalmi viszonyait az uradalmi központ helyének megfelelő kiválasztásánál. Ha jól választott, akkor a falu felvirágozhatott, ugyanis az uradalom nem nélkülözhette a piacot, ahol az úr magasabb igényeit kielégíthette, a jobbágyok pedig terményeik eladásával megszerezhették a járadék megfizetéséhez szükséges pénzt és beszerezhették iparcikkeiket. A földesúri székhely azonban csak a mezőváros kialakulásának kezdeti szakaszában játszott nagy szerepet, a mezőváros későbbi fejlődésében már nem. (FÜGEDI 1981, 341.) 874 FÜGEDI 1981,321. 875 FÜGEDI 1981,325-327. 876 SZATMÁRI 2004, 34. 227
