Petényi Sándor: A baji nemesi udvarház gazdasági tevékenységéről, különös tekintettel a tímárkodásra. Adatok a középkori magyar bőripar történetéhez (Tata, 2010)
II. fejezet: A tímári munka
telessé téve azt a „díszletképet”, amelyet a régészeti evidenciák alapján csak feltételesen lehetett rekonstruálni. E fejezet végén szükséges hangsúlyozni, hogy a régészeti feldolgozás azért haladt e témában nagyon lassan és körülményesen, mert a tímáripar jellegénél fogva szerves anyagokkal dolgozik, a munkafolyamatok legnagyobb része a föld felett folyik, ezért az objektumok értelmezésében a klasszikusnak számító régészeti módszerekkel — régészeti analógiák hiányában — nem lehetett eredményt elérni.275 Ahhoz, hogy a kőgyűrűs objektumokkal kapcsolatban egyáltalán legyen valamilyen elképzelése a kutatónak, egy másik tudományágra, a néprajzra volt szükség. Hogy a néprajz segítségével leírt elképzelés ne csak pusztán fikció maradjon, egy további tudomány, a történeti állattan eredményei kellettek. (Arra azért érdemes felhívni a figyelmet, hogy mindezekkel együtt még nagyon sok bizonytalanság maradt az objektumok vonatkozásában, elsősorban a gödrökkel kapcsolatban).276 A régészet által feltárt objektumok helyes értelmezése ebben az esetben tehát „tiszta” régészeti módszerek révén nem volt lehetséges, bár a természeti környezet miatt igen kedvezőek voltak a feltárás feltételei. Az elzártabb, hegyvidéki lelőhelyen nem sok rongálás történt azóta, hogy a XVI. sz. végén az udvarházat felhagyták. A területet az erdő benőtte, komoly földmunkák nem folytak, így lehetőség volt egy olyan nagy bolygatatlan felület megkutatására, amilyenre városban, faluban vagy szántóföldön napjainkban már nincs mód. Ez tette lehetővé az egymástól távol eső, a felhagyásuk óta szinte teljesen érintetlen objektumok (mészégető kemence, kőgyűrűs gödrök, a tó és a szanaszét található különböző gödrök) feltárását, azaz egy tímártelep szerkezetének teljes körű feltérképezését. Ha valamelyik objektum típus nem kerül elő, vagy nincs komolyabb mennyiségű vizes háttér, akkor a társtudományokra támaszkodva se lett volna mód bármilyen megoldásban reménykedni. Azzal, hogy a szerencsés körülményeknek köszönhetően itt az egész szerkezet teljes épségében bemutathatóvá vált, lehetőség teremtődött arra, hogy a jövőben már olyan lelőhelyeken is lehessen a tímárkodásra gondolni, ahol a fent leírt objektumoknak csak egyes elemei kerülnek elő. Mivel a bőripar jelentőségének — vagy akár jelentéktelenségének — értékelésére régészeti adatok révén nincs mód, ezért az írásos anyagot, a forrásokat és feldolgozásokat szándékoztam áttekinteni a bőripar anyagi kultúrában betöltött szerepének megrajzolásához, azzal a várakozással, hogy így majd rá lehet mutatni arra is, hogy az udvarház feltárása során előkerült objektumanyag fontosság, jelentőség szempontjából 275 A Melis Katalin által publikált pesti tímárműhely sajnos nem tekinthető párhuzamnak, mert ott a bőrkikészítés folyamatának olyan objektumai maradtak fenn, melyekre a baji lelőhelyen nem sikerült eddig rátalálni. 276 A kőgyűrűs gödröktől nyugatra feltárt árok-gödör kombináció esetében a topográfiai közelség miatt feltételezhető, hogy közük lehetett a tímáriparhoz, de analógiák híján még ez sem biztos, nemhogy valamilyen konkrét funkció megnevezése. 111
