Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)

Klima László: Finnugorok a korai történeti forrásokban

A régészeti adatok alapján megállapítható, hogy az erzák elődei az Oka középső folyása, az erza népnevet megőrző mai Rjazany város („Az erzák fejedelme Arsza varosában lakik.") környéke mellől az 1. évezred 3- harmadában az Oka alsó folyásának irányába húzódtak, majd onnan keleti irányba haladtak a Volga vonalát követve. A moksa etnikai csoport kialakulásának területe a mai Penza város környéke, ahonnan az 1. évezred végén nyugati irányba vándoroltak, a Moksa alsó folyásának vidékére.

39 A régészeti és a történeti adatok összevetéséből megállapítható, hogy a 6. és a 13- század között használatos mordvin népnév ugyanúgy a mordvin települési tömb keleti és északi részein élőkre vonatkozik, mint a 10. századtól használatos erza elnevezés. Tehát az erza csoport saját etnikai tudata és az ehhez kapcsolatos saját elnevezés a 9-10. század körül alakult ki. A moksák elődei lényegében ismeretlenek voltak, mind a keletről érkező oroszok, mind a Volgán felfelé hajózó kereskedők előtt. A moksa etnikai tudat azután alakult ki, hogy az ősmoksa csoport a Moksa folyó mellé települt. Az etnikai tudat kialakulása a 2. évezred elején történhetett, nem sokkal azelőtt, hogy Rubruk elsőként adott hírt a moksák létezéséről. 4. A FINNUGOR TERÜLETEK MEGHÓDÍTÁSÁRÓL AZ OROSZ ŐSKRÓNIKA ALAPJÁN. A legrégebbi orosz évkönyv a „Poveszty vremennih let" („Régmúlt idők krónikája", a szakirodalomban előfordul még „Nyesztor-krónika" vagy „Őskrónika" néven is). Magyar vonatkozású részeit történettudományunk már a század elején feldolgozta, s később is foglalkoztak publikációk a krónika magyar adataival.

40 A Poveszty nemcsak a legrégebbi, hanem történelmi adatait, stílusát tekintve a legértékesebb orosz krónika is. Kijevben keletkezett a 11-12. század folyamán, amikor a kijevi Rusz az orosz államiság központja volt. A „Régmúlt idők krónikája" számtalan finnugor vonatkozású adatot is megőrzött. Ezek különböző jellegűek. A bevezető rész pontos felsorolással szolgál a finnugor népek lakóhelyéről. Az események évek szerinti elősorolásában pedig leginkább akkor olvashatunk finnugor népekről, amikor valamely csata vagy katonai akció résztvevőit említi a krónika. A harmadik típusú híradást a krónika anekdotikus meseszerű történetei jelentik, amelyek között szintén vannak finnugor közegben történt események.

41 A „Régmúlt idők krónikájának" finnugor vonatkozású hírei több kronológiai csoportra oszthatók, és jól mutatják a finnugor területekre történt orosz behatolás menetrendjét. SZTYEPANOV 1968, 275-277., 1970, 27-28. HODINKA 1916.; PERÉNYI 1961 Ez utobiakkal most nem foglalkozom.. 18