Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)
Klima László: Finnugorok a korai történeti forrásokban
A krónika elején található felsorolás az oroszok látókörében felbukkant finnugor népek közül szinte kivétel nélkül mindegyiket megemlíti. Csak az obi-ugorokról feledkezik meg, de a krónika lapjain később ők is szerepelnek az 1096. esztendőnél. Cjdfet országaiban vannak az oroszok, a csúdok és mindenféle népek: merják, muromák, veszek, mordvinok, a zavolocsjei csúdok, permiek, pecserdk, jamok, zimgolák, korszok, letgolok, lívek. A Ijahok meg a poroszok, a csúdok a Varég-tenger mellett vannak.. .Beloozeronál a veszek vannak, a Rosztovitónál a merják, a Klescsino-tónál szintén a merják. Az Oka folyónál pedig - ott, ahol az a Volgába ömlik- a muromák, akik a maguk nyelvén beszélnek, meg a cseremiszek, akik a maguk nyelvén beszélnek, meg a mordvinok, akik a maguk nyelvén beszélnek... És íme a többi nép, amely adót fizet Rusznak: acsúd, a merj a, a vesz, a muroma, a cseremisz, a mordvin, a permi, a pecsera, a jam, a litva, a zimigola, a korsz, a narova, a livon, - ők a saját nyelvükön beszélnek Jáfet leszármazottai, az északi országokban élnek... ' 42 ) A krónika elején található, évszámokkal nem tagolt bevezető rész a kutatók egybehangzó nézete szerint Nyesztor műve, tehát a krónika utolsó jelentősebb átdolgozásakor keletkezett. Nyesztor 1113-ra készült el vele. Szintén Nyesztor idejéből származnak az első információk a mordvinokról és a cseremiszekről. A „Régmúlt idők krónikája" a 6611. (1103.) év eseményei között számol be Jaroszlav csatájáról a mordvinokkal. Ez csak tíz évvel azelőtt történt, hogy Nyesztor a krónikát befejezte. A mordvinok a Nyesztor által írt bevezetőt nem számítva, máshol nem is szerepelnek az eseményekben. Ugyanígy a cseremiszek is csak a Nyesztor féle bevezetőben említtetnek. Ez azt mutatja, hogy ekkor, Nyesztor idején kezdődött az orosz behatolás az Oka torkolatától kelet felé, a volgai finnugorok irányába. A krónika második, évszámokkal tagolt részéből világosan kiderül, hogy az események feljegyzésének korábbi periódusaiban a krónikaírók még nem ismertek minden finnugor népet. A finnugor területekre történt orosz behatolás irányainak megfelelően először a Novgorod környéki és baltikumi, valamint a mai európai Oroszország középső részének - Rosztov környékének - finnugor népeit ismerték meg. Az itt élt finnugor népek csúd, vesz, merja és muroma néven szerepelnek a krónikában. A csúdok a mai észtek elődei, részben pedig más baltikumi finnugor csoportokat is jelöltek ezzel a névvel. A vesz elnevezés a mai vepszék és karjalaiak elődeire egyaránt vonatkozott. A merja etnikai csoport területét érte a legintenzívebb orosz behatolás, ezért a merja az egyik legkorábban asszimilálódott finnugor közösség lett. A másik ilyen csoport a muroma. A muromák az elsődleges orosz behatolás keleti peremén helyezkedtek el, az Oka alsó folyása mellett. Kis létszámú csoportjuk nagyon hamar, a merjákkal egyidőben asszimilálódott. PAMJATNYIKI 1978, 25., 29. 19
