Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)

Horváth István: Esztergom Szent István korában

rására 1964-69 között Nagy Emesének nyílott itt módja, amelynek során nagy kiterjedésű, korai (11. századi) épületmaradványok részleteit tárta fel (2. kép). Ezek, valamint a hegy-fennsík eredeti domborzatának elméleti rekonstrukciója alapján Nagy Emese a korai időben kettős vár kiépítését feltételezi: a hegy D-i szikla-csúcsán Szt. István idejétől kiépített királyi várat, amely több, sárga homokkő kváderekből épített épületből állt, ill. az érsekség megalapításától - a Szt. Adalbert székesegyház és érseki palota kiépítésétől kezdve a hegy középső részén egy erődített egyházi központot képzel el -, egymástól függetlenül.

16 Nagy Emese a királyi palota D-i végén, az épületekhez kapcsolódó kör alakú építményt (rotundát) is talált, amelyet a korai királyi palota kápolnájának határozott meg, s amelyet Gervers-Molnár Vera a csupán egyszer (1284) említett Szt. Vid kápolnával próbált azonosítani.

17 Véleményünk szerint a kettős vár elmélete nem bizonyítható, sem a terep-adottságok, sem történeti, sem építészeti párhuzamok nem támogatják ezt az elméletet. Az elmúlt években végzett kutatásaink során az is bebizonyosodott, hogy a Nagy Emese által, az alaprajzán a III. Béla kori fal belső oldalán feltételezett korai várfal nem a jelzett nyomvonalon húzódott, hanem annak kisebb-nagyobb maradványait a 12. századi külső (dunai) várfalak alatt találtuk meg. Eszerint valószínű, hogy az első várfalakat - egyes helyeken talán a római castrum maradványainak felhasználásával (vagy elbontásával), főleg a hegy oldalában bányászott helyi, sárga (puha) homokkőből építették, s a 12. században újonnan épített külső falak a korábbiak nyomvonalán haladnak.

18 Véleményünk (és az eddig ismert maradványok) szerint, e korai erődítmény falai a hegy szabálytalan, ovális formáját követték (a fennsík peremén), és egységesen övezték a vár különböző - királyi és egyházi - épületeit (3. kép).

19 E falakon belül, a hegy középső, eredetileg kissé kiemelkedő területén épült az 1001-ben alapított érsekség főszékesegyháza, a Szt. Adalbert (és Szűz Mária) tiszteletére szentelt bazilika. Építése valószínűleg az érsekség alapításakor kezdődött - a középkorban többször átépített templom azonban a török háborúkban elpusztult -, maradványait (az alapfalak felmérése - 1763 - után - az új bazilika építésekor elbontották. 11. századi meglétéről csupán néhány fennmaradt kőfaragványa tanúskodik, s talán az ismert alaprajz egy-egy részlete: pl. a háromhajós bazilika két mellék-szentélyének kívül egyenes, belül félköríves záródása (4. kép).

20 16 NAGY 1971, 181-198.; NAGY 1982, 65-67.; NAGY 1992, 72. 17 GERVERS-MOLNÁR 1972, 27. Horváth István ásatási jelentése az 1994-95. évről (EBM és MNM Adattára). 19 HORVÁTH 1996, 16. 20 MATHES 1827, 39-, 52.; T.IV. R-V.; MRT 5. 1979, 102. 230