Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)
Horváth István: Esztergom Szent István korában
A Várhegy Szt. István-kori épületei között jelentős szerepet játszott az ugyancsak a 11. század elején megépített érseki palota - a magyar egyház fejének rezidenciája. Erről, a hegy É-i felén, a Ny-i várfal mellett álló palotáról a 13- századtól ismerünk okleveles adatokat. 21 A sokszorosan átalakított épületet a bazilika építésekor, 1821-ben bontották el. Zolnay László 1957. évi ásatása tisztázta, hogy a régi épület Ny-K-i tájolású, téglalap formájú volt, és Ny-i homlokzatával a várfalra támaszkodott. (3. kép 6.) - Alapozása mellett 11. századi leletek kerültek elő. 22 A Szt. Adalbert prágai köréhez kapcsolódó (Radia, Anasztáz) 1000 körüli egyházszervezéssel és alapításokkal hozható összefüggésbe - az írott forrásokban ugyan csak egyszer említett Szent Vid kápolna létezése is: 1284-ben Lodomér érsek engedélyezi a városban lakó Vilmos rendi (Ágostonos) szerzeteseknek, hogy ellenséges támadás esetén felköltözzenek: „... in basilica beati Wythi martins de promontorio castri Strigoniensis, que est capella Strígoniensis ecclesie ...". 2 ^> A Szt. Vid kultusz István-kori feltűnésére Györffy György hívta fel a figyelmet. 24 A királyi palota rotundájával való azonosításnak azonban ellent mond, hogy a 13század végén annak feltételezett helyén, ill. mellette, a ma is meglévő várkápolna állt már - mint az érsek házi kápolnája, melyet sosem neveztek az esztergomi főegyház kápolnájának, sem Szent Vid kápolnának vagy bazilikának. 25 Felmerült a gondolata annak is, hogy talán a Szt. Adalbert templom egyik oldalkápolnája lehetett. 26 Mai ismereteink szerint valószínűnek tartjuk, hogy a Várhegy É-i gyalogkapujának közelében felismert, egyenes szentély-záródású épületmaradvánnyal lehetett azonos (5. kép 4.), amelynek falán, 14. századi freskóréteg alatt korábbi vakolat húzódik. 27 - A „de promontorio castri Strigoniensis^ kifejezés is ráillik e helyre (s talán magyarázza a vár gyalogkapujának itteni elhelyezkedését is). - A csekély maradványok azonban arra utalnak, hogy a kiugró, talán sziklás hegyfok az épület jelentősebb részével együtt a hegyoldalból valamikor (valószínűleg még a 14. században) leszakadt. Ezzel lenne magyarázható, hogy már az 1397. évi canonica visitatio, sem más, későbbi forrás sem említi többé. 28 A Várhegy és épületei után lássuk, mit tudunk a váralja és a város 11. századi településeiről, építményeiről: MES I. 329-1239. ZOLNAY 1961, 210-211., 9. kép. MES II. 185. GYÖRFFY 1977, 181. MRT 5. 1979, 105. MRT 5- 1979, 106. Korábbi véleményünk - az erre vonatkozó irodalommal. RégFüz Ser.l. No.43. (1991) 58. - Horváth István jelentése. KOLLÁNYI 1901, 71-106.; MRT 5. 1979, 106. 231
