Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)

Horváth István: Esztergom Szent István korában

Esztergom Szent István korában Horváth István (Balassa Bálint Múzeum, Esztergom) Régészeti leletek tanúskodnak arról, hogy a honfoglaló magyarság Esztergom város területét és közvetlen környékét is megszállta. A lovas sírokra utaló legszebb leletek 1853-ban a Főszékesegyházi Könyvtár építése során a Varhegy D-i lábánál kerültek elő: aranyozott ezüst lószerszám-véretek mellett aranyozott ezüst öweretek és egy gömbös végű réz ellenzővel ellátott szablya ma is megvan a Balassa Bálint Múzeum gyűjteményében.

1 További 9-10. századi leletek a város közigazgatási területén - a Diós völgyben (a Borzhegy K-i lejtőjén) talált csontvázak mellett a 9-10. századra keltezhető ékszerek és kerámiák.

2 (Érdekességképpen jegyzem meg itt, hogy e korai temető térségében Árpád-házi királyaink idejében a királyi szolgáltató népek egyik csoportjának, a kutyapecéreknek „Peszér" nevű települése tűnik fel az oklevelekben, s a település helyét topográfiai terepbejárásaink is tisztázták.)

3 A leletek sorát a Várhegyen talált honfoglaló típusú nyílcsúccsal

4 a város területéről - ismeretlen körülmények között előkerült - ívelt talpallójú, honfoglaló típusú kengyelekkel, (egy niello-díszes, frank típusú sarkantyúval), és a királyi város É-i végénél előkerült, 28 darabból álló lándzsa lelettel zárhatjuk, amelyek szintén a 9-10. századra jellemző formát mutatnak.

5 A felsorolt leletek ugyan nem hiteles feltárásokból származnak és nem is mind tipikusan honfoglaló-magyar lelet, de szétszórtságuk jelzi azt, hogy jelentős területen, jelentős számú népesség élhetett itt a 9-10. században - ami nem tekinthető véletlennek. A korábbi korszakok régészeti leletei is arra utalnak, hogy mindig jelentős települések alakultak ki a mai város területén, s ez elsősorban a hely kedvező földrajzi fekvésével magyarázható: a Duna folyam és az É-ról jövő Garam összefolyásánál, hadászati- és kereskedelmi szempontból egyaránt fontos vízi-, és szárazföldi utak metszéspontján fekszik a városhely, s ennek legfontosabb részét, a dunai átkelő helyet az alig 50-60 méterrel a folyam fölé emelkedő Várhegy uralja. - A hegy tetején a korábbi kelta oppidum helyén épült római castrum (Solva) maradványai állhattak még a honfoglalás idején. 1 MRT 5 1979, 159-161. - EBM 53-170.1., 54.525.1., 56.132.8. 2 FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962, 35-; MRT 5 1979, 197. - DTM 57.192.1-2. 3 GYÖRFFY 1987, 274.; MRT 5 1979, 198-199.; Vö.: HECKENAST 1970, 30., 71., 117. 4 EBM 53.208.1., MRT 5 1979, 81-82, 44.1.135 MRT 5 1979, 128, EBM 56.686-687.1, 56.935.1 - 954.1, 43. t. 1-7. 227