Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)
Horváth István: Esztergom Szent István korában
A Várhegy lábánál a Kis-Duna ág meleg forrásokkal táplált - be nem fagyó víztükre pedig biztonságos téli kikötőt jelentett a kereskedelmi hajósok számára -, végül maga a városhely a síkság (Kisalföld K-i vége) és a hegyvidék peremén, eltérő jellegű gazdasági vidékek találkozásánál, a vásárvárosok vonalán fekszik. A településföldrajzi adottságok mellett a politikai helyzet változása jelentős városfejlesztő tényezővé vált a 10. század végén. Míg a fejedelmek korábban a Dunavölgy belsőbb szakaszát részesítették előnyben, Géza fejedelem - a német császársággal való kiegyezése után - a Ny felé nyitott Esztergomot tette állandó székhelyévé.6 Valószínű, hogy már innét küldi követeit Ottó császárhoz Quedlinburgba 973 Húsvétján, és közvetett források (pl. Szent István király kis legendája is) tanúskodnak arról, hogy itt születik meg 97275 táján fia Vajk, az első magyar király: Szent István. 7 996-ban itt kötött házasságot István bajor Gizellával, Géza fejedelem halálának évében (997) pedig a németül Gran-nak nevezett Esztergomban történt meg fejedelemmé avatása is - kardfelövezéssel. 998-ban - a Koppány felett aratott győzelem után - az akkor már forgalmas vásárváros (vagy a fejedelmi vár?) kapujára szögeztette fel István - elrettentő példaként - a felnégyelt Koppány testének egy részét. Az új évezred első napján: 1001. január l-jén itt koronázták Istvánt királlyá. Itt állt az a „Királyi vár = Regia Civitas", amely az ugyancsak István király által Esztergomban veretett első magyar pénzeken szerepel, itt alapította az első magyar érsekséget 1001-ben, s végül 1038. augusztus 15-én valószínűleg itt is halt meg. Az Esztergomra utaló korai történeti és nyelvészeti adatokat Györffy György dolgozta fel részletesen. 8 Nem lehet célom mindezek ismertetése. - A továbbiakban csupán azon adatokra hivatkozom, amelyek Esztergom, 11. század eleji településeire, építményeire utalnak, vagy azokkal hozhatók kapcsolatba. Az egykorú források kis száma miatt azonban gyakran későbbi források közvetett adataira, a nyelvészet eredményeire és főleg a régészeti megfigyelésekre vagyunk utalva Esztergom 11. századi történetének, építményeinek és képének felvázolásakor. A quedlinburgi követjárás után Ottó császár Piligrim passaui püspököt bízta meg hittérítők küldésével Magyarországra - akik Sanct Galleni Brúnó (Prunwart) vezetésével hamarosan ide is érkeztek. E térítésnek egyik korai emléke lehet az esztergomi vár első keresztény temploma: a Várhegy É-i felén - minden bizonnyal 6 GYÖRFFY 1987, 245. GOMBOS 1937-1938. III. 2609 Hic Strigoniensi oppido nativitatis exordium habuif... - Vita S. Stephani Regis Hungáriáé minor. 8 GYÖRFFY 1977, 70-382. 228
