Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)

Uzsoki András: Bajor Gizella és István király házassága

rai vár lett első magyar otthona. A dunai vízi és szárazföldi út bajorországi, ausztriai és magyarországi szakasza a 10-11. században fontos hadi és kereskedelmi útvonal, amelyet a Szentföldre zarándoklók állandóan használtak. Gizella még nagyon fiatal volt a házasságkötésre, mert ha 996-ban hozták át Magyarországra, akkor is csak 11 éves lehetett. Véleményem szerint a házasságkötés együtt történhetett pontosan az ezredfordulóra tervezett királlyá koronázással és a királynővé történt felkenéssel, amikor Gizella már 15 éves volt. Az időpont megválasztása és a koronaküldés egybecseng II. Szilveszter pápa és III. Ottó császár keresztény impériumának az eszméjével. Ez, az akkori nemzetközi politikai, vallási és társadalmi életben, egy évezredet lezáró és egy új évezredet kezdő, jelentős eseménynek számított. Az összes középkori forrásokat számítva, erről az eseményről igen sok krónika, gesta, annales stb. emlékezik meg. Hazai kútforrásaink közül a legtartalmasabban és legszebben a Szent István királyról írt, az 1083évi kanonizáció táján rögzített Nagy Legenda, és annak Kálmán király idejében Hartvik püspök által szerkesztett változata emlékezik meg. A mi témánkat érintő szövegrész azonosnak tekinthető mindkét helyen. (Közlése előtt szeretnénk visszautalni a Piroska-Eirene bizánci császárnéról fentebb idézett, Theodoros Skutariotes és Ioannes Kinnamos munkáiból kiválasztott szövegrészre, amely szinte párhuzamnak tekinthető.) Kurucz Ágnes fordításában István és Gizella legendarészlete így hangzik: „Királyságának sorsául pedig, de kivált sarjadékának szaporításáért a római császári méltóságot viselő, szelíd erkölcsei miatt jámbornak nevezett Henrik húgát, név szerint Gizellát vette házastársul, kit miután olajkenettel felkentek, a korona viselésében társának ismert el. Hogy ez Isten tiszteletének csinosításában miképp viselkedett, az Istennek szolgálók gyülekezetei iránt, mely buzgónak, s jótevőnek mutatkozott, arról a mai napig tanúskodnak számos egyházi keresztjei, edényei és csodálatos mesterséggel készített vagy szőtt oltári ékességei. Mindenekelőtt pedig a veszprémi püspökség egyháza, melyet alapkövétől kezdve minden Isten szolgálatához szükséges arany- vagy ezüstneművel és sokféle ruhával felékesített." A TEMPLOMÉPÍTTETŐ ÉS AZOKAT BERENDEZŐ KIRÁLYNÉ A Képes Krónikában a Szent István által alapított fehérvári bazilika gazdag berendezésének és felszerelésének a leírásában a király hitveséről ezt olvashatjuk: „Keisla királyné, a szent király felesége pedig az említett egyházat aranykeresztekkel, kannákkal, ereklyetartókkal, kelyhekkel, gyöngyökkel és ékszerekkel rendkívül gazdaggá tette." (Bellus Ibolya fordítása) Szervesen következik a Képes Krónikából az óbudai, Szent Péter és Pál tiszteletére alapított monostor építésének a leírása. A Gizellával kapcsolatos szövegrész216