Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)

Tóth Endre: Kereszténység a honfoglalás előtti Kárpát-medencében

gobardok Itáliába vonulásáig a püspökség minden bizonnyal fennállt.

31 A tartomány déli szélén fekvő Száva menti Sirmium püspöksége az avar bevételig (582) létezett.

32 Hasonlóan történt-e Savariaban is, amely a feliratok és források alapján nagyobb keresztény közösség otthona volt, kérdéses. Nem is önmagában a püspöki szervezetek fennmaradása határozta meg a keresztény provinciálisok sorsát az 5. században, hanem az, hogy a püspökségek élén álltak-e olyan tettrekész és szervezőképes papok, mint Norícumban Szent Szeverinusz.

33 A keresztény közösségek létezése mellett figyelembe kell venni a keleti gót, itáliai királyság (474-552) hatását, amelyre némi leletek utalnak a Dunántúl területén. A kismákfai (Vas m.) gót jellegű díszítést tartalmazó ezüst tálka, mint liturgikus eszköz, arra mutat, hogy az 5. század végén, a 6. század első évtizedeiben számolni lehet gót missionálással.

3

^ 2. A korai avar időszakban a dunántúli kereszténység legerőteljesebben a Balaton nyugati végén, Keszthely-Fenékpuszta környékén és a Dunántúl DK-i vidékén, Pécs környékén jelentkezik. Ez a lakosság avar környezetben élő, későrómai eredetű népesség volt. Fenékpusztán, a későrómai erődfalak védelmében a környéken élők háromapszisos, három hajós templomot építettek.

35 Az épület típusa jól illeszkedik az északitáliai, svájci és dalmatiai 6-7. századi templomokéhoz: a fenékpusztai épület keltezése sem lehet más. A templom jelentősebb számú keresztény közösséget tételez fel. Püspökség mellett a leletek híján nem lehet érvelni, de ki sem zárható. A korai avar korszak jellegzetes keresztény leletei, az ezüst korongfibulák a Dunántúlon, főként Keszthely-Fenékpuszta és Pécs környékén kerülnek elő.

3

^ Nem elsősorban a típusok, hanem a figurális témák változatossága tűnik ki. A kompozíciók kapcsolódnak a későantik mediterrán kultúrához: a korongfibulák mellett a mellkeresztek, madarakkal díszített keresztek és kereszt alakú ruhadíszek (zamárdi temető

37

) a jellemzőek. A fibulaábrázolások témái között a Háromkirályok, Lázár feltámasztása, Krisztus, szentek és arkangyal képe lelhető fel. Az ábrázolt témák jórészt, ha nem kizárólag, a keresztény vallásból valók. Hogy nem csupán egy kedvelt ékszer divatszerű elterjecléséről volt szó - a divatot maga a fibula-forma jelenti, hanem viselőik keresztény hite is szóba jöhet, azt elsősorban a fenékpusztai keresztény templom Lsd. A 30. jegyzet irodalmát. Sirmiumi keres/tény szervezet késői történetéhez: POPOVIC 1975, 91-110. BÓNA 1969, 265-. Severin zwischen Römerzeit und Völkerwanderung. Linz 1982. 14 TÓTH 1994-1995, 117-151. 6 SÁGI 1961, 397. * GARAM 1993, 99-134. '

7 Bárdos Edit ásatása: a zamárdi 466, 467, 1166, 1276 számú sírokból: GLI AVARI 1995, l6l. 171