Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)
Korreferátumok 1994. április 12. - Dr. Pluhár József (Vértesszőlős): A Tatabányai Árpád Gimnázium története
laltságuk nagymértékben megnövekedett. A 4—800 Ft-tal magasabb jövedelemért a Dolgozók Gimnázium tagozatán mellékkereseti lehetőségeket vállaltak. 1 Az intézet sajátosságaihoz tartozott, hogy nagy volt a fluktuáció. Az intézet fennállása óta 202 nevelő dolgozott a gimnáziumban. A főváros közelsége és a bejárás lehetősége sokaknak átmeneti munkalehetőséget nyújtott. Ezért az intézet vezetői arra törekedtek, hogy a saját tanítványaink — tanulmányaik befejezése után — intézményünkben nyerjenek elhelyezést. Nevelőkként visszatért tanítványaink: Bánhidai György, Bauer Klára, Bekéné Szűcs Margit, Czigány Erzsébet, Freisinger Ede, dr. Haintz Endre, Herczig László, Jurida Istvánné, Kisfaludyné Turay Mária, Lengyelné Zigó Klára, Letkó Ferenc, dr. Némethné Berendi Júlia, dr. Szabóné Payer Zsuzsa, Orcsikné Szina Magdolna, Payerné Telek Mária, Süveges Vilmos, Szabóné Golub Erzsébet, dr. Szilágyiné Somogyi Erzsébet, Lászlóné Szabó Hajnalka, Mohácsiné Hetes Nóra, Tóthné dr. Bükki Edit, Kerékgyártóné Wächter Klára, Varga Mária, Eperjesiné Pogrányi Rozália, Hasznicsné Horváth Mária, Ládainé dr. Benedek Zsuzsa, Vogelné Takács Gabriella, Botondné Szerdahelyi Erna, Vargáné Sipos Ilona, dr. Farkasné Juhász Krisztina, Geiszt Ferenc, Neuberger Mariann, Lovász Krisztina. Jelenleg 14 tanár működik az intézménynél a volt tanítványok közül. Ők azok, akik szorosabb kapcsolattal kötődnek az iskolájukhoz. Iskolánk tanárainak a város társadalmában betöltött pozitív szerepét, jó munkáját igazolják a kitüntetések. Neves pedagógusaink Az egykori neves pedagógusok közül névszerint is meg kell emlékeznünk: — Bárdos László István (1909—1963) történelem-latin-olasz nyelv — könyvtárszakos tanár volt. Egyetemi tanulmányait ösztöndíjasként Olaszországban fejezte be. Pedagógiai pályafutását Beregszászon kezdte. A háború után családi kapcsolatai révén jut el Tatabányára. 1946. szeptember 10.—1952. május 18-ig tanít a gimnáziumban. Hallásromlásának gyors előrehaladása miatt tanári munkájától meg kellett vállnia. Tanítványai nagy tisztelettel és szeretettel vették körül. A közművelődési könytárhálózat kiépülése során 1952-ben először a Városi Könyvtárba kerül, majd a József Attila Megyei Könyvtár igazgatóhelyettese lett. Könyvtárosként történelmi és közművelődési kutatómunkát végez, melynek eredményeként egy sor tanulmánya jelent meg folyóiratokban vagy önálló kiadványként. Tanulmányai a város polgárainak lokálpatriotizmusát erősítették. Tatabányai munkálkodása alapján méltán kiérdemelte, hogy a város egyik középiskoláját róla nevezzék el. — Molnár János (1918—1978) mint Eötvös kollégista ösztöndíjasként Berlinben fejezte be egyetemi tanulmányait. Pályázat alapján 1946. szeptember l-jétől kezdi meg tanári pályafutását a tatabányai gimnáziumban. A megye legrégibb és leghosszabb ideig működő szakfelügyelője volt (1954. szeptember 20.—1978. szeptember 24.) Magyar nyelv és irodalom — német nyelv szakos tanárként, valamint megyei szakfelügyelőként kiemelkedő pedagógus munkát végzett. 80
