Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Korreferátumok 1994. április 12. - Keller György (Tata): A tatai gimnázium története

érettségi bizonyítványt kapnak. A világháború bénítólag hat az iskola életére, pl. 1914-ben az iskolaévet nem tudták pontosan megkezdeni, de rendszeressé válik a tanév korábbi befejezése is. Növekszik a kimaradt tanulók száma, és gyakoriak a tanulói hiányzások. A tanári testület munkája megnövekszik (helyettesítés, hivatalokban munkát kell vállalni). Megkezdődik a párhuzamos osztályok összevonása, a délutáni elfoglaltságok csökkentése. Jellemző tünete a háborús éveknek a gyakori gyűjtés, amelyet évről-évre megismételnek. A gyűjtött tárgyak között szerepel könyv, ruhamenű, gyógynövény, szederlevél és állandó jelleggel pénz. A gyűjtések azonban évről-évre silányabb eredményt hoznak, növekszik az elszegényedés. Az önképzőköri foglalkozások gyakran elmaradnak, az ünnepélyek lassan megszűnnek. Amikor 1918-ban véget ért a háború, a felhalmozódott társadalmi feszültség forradalmasítja a tömegeket. Az őszirózsás forradalom győzelmével fokozódik a politikai tevékenység. A városban megalakul a munkástanács, amely 1919. március 21. után bizalmit delegál az igazgató mellé azzal a céllal, hogy maradék nélkül érvényesüljön a felsőbb szervek utasítása az oktató-nevelő munkában. Az iskolában megszűnik a kötelező vallásoktatás. A helyi munkástanács egyik tagja a tanulók között megalakítja az ifjúmunkások szakszervezetét. 1919. május 23-án államosítják az iskolát. A paptanárok eltávoznak, a tanítás azonban folytatódik tovább az eddig itt tanított világi tanárok és néhány egyetemi hallgató bevonásával. A tanárok közül a város politikai életébe bekapcsolódik Füster Jenő, akit megbíznak az iskola igazgatásával. Megváltozik a tanulók elbírálásának korábbi rendje. A Népbiztosság 30/1919. sz. rendelete kimondja, hogy az érettségi vizsgát eltörlik, és elrendelik a tanulók részére a végbizonyítvány kiállítását. A tanulók teljesítményét a "megfelelt" vagy a "meg nem felelt" bejegyzéssel kell értékelni. A Tanácsköztársaság bukása után Füster Jenőt és Balanár Jánost a Tanácsköztársaság alatti tevékenységük miatt az intézettől elhelyezték. Hat tanulók, akik aktív tevékenységet fejtettek ki az iskolában kialakult ifjúsági szervezetben, a következő iskolai évre nem vettek fel. 1919. augusztus 7-én Magas Mihály veszi át a főgimnázium igazgatását, és szeptember elején megkezdődik a tanítás. A vallás- és oktatásügyi miniszter rendelete a gimnázium nyolcadik osztályáról az előző, 1918/19. tanévben középiskolai bizonyítvánnyal rendelkező tanulókat érettségi vizsgára utasítja. Az érettségi vizsgákat 1919. szeptember 1—15. között tartják meg. Az 1919—20. iskolai évben jelentős változások voltak a tanári karban. 7 új tanár érkezett (Sándy Vilmos, Stoll Fülöp, Szaif Márton, Hessky Iván, Polgár Endre, Tass Kálmán, Édes Jenő), többségük az elcsatolt területről menekült el. Iskola a két világháború között (1920—1945) Az 1920-as évek kezdetén gazdasági nehézségek zavarták az iskola normális működését. A fokozódó inflációnak az az eredménye, hogy a beszedett díjakból az iskola még a fűtési költségeket sem tudta fedezni, ezért kénytelen volt 63