Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Korreferátumok 1994. április 12. - Dr. Novák Veronika (Vágsellye): Somorjai Iskoláink történelméből

tanította a katekizmust a gyerekeknek. A szükséges képeket, olvasókat, amelyekkel a gyermekeket oktatta, az egyházközség fedezte.

8 1693-ban Somorja város bírója és tanácsa Bolemann Miklóst fogadta fel mesternek és kántornak, aki mind a magyar mind a német iskolában tanított. A 18. század elején jelentős változások történtek Somorján. 1700-ban a pálosok, a paulai Szent Ferenc-rendi szerzetesek telepedtek le itt, akik új templomot és kolostort építettek. A templom építését 1722-re befejezték, s ekkor már minden valószínűség szerint folyt a tanítás a szerzetesrend iskolájában is. Itt tanításnémet nyelvű volt. A 18. század első felében mint kántortanítói Podhorszky János és Kisvárady János Működtek, az előbbi egy magyar és egy német, az utóbbi egy német segéddel.

10 Az állam a 18. század hatvanas évekig nem mutatott különösebb érdeklődést az iskolaügy iránt. Az első jelentősebb iskolaügyi intézkedések korában Somorja kedvező gazdasági feltételekkel rendelkezett. A város ez időben évi 806 arany ellenében szabadon használhatta kiváltságait, amelyeket II. Lipót és Mária Terézia is megerősítette. Ez időben a város minden igyekezete a szabad királyi városok közé való felemelkedésre irányult. Az iskolaügy fejlődésére minden anyagi feltétel megvolt, hiszen a helyi tanítók jövedelme 300 forint volt, s megfelelő téglából készült iskolaépület is a rendelkezésre áll. A tanulók száma a hetvenes években 100—150 volt.

11 Elsősorban csak katolikus felekezeti iskolák működtek, de feltételezhető, hogy rövid ideig református iskola is működött. Ez ismeretek birtokában érthető, hogy a magyarországi közoktatás első átfogó állami szabályozása a Ratio Educationis, termékeny talajra talált Somorján. A város a pozsonyi tankerület főigazgatója Balassa Ferenc által megszabott feltételeket egy nemzeti iskola létrehozására minden megterhelés nélkül teljesítette. Ezek előírták az iskola javítását és a tanítók részvételét a Pozsonyban szervezett tanfolyamon.

12 Az eredetileg háromosztályos nemzeti iskola 4 osztályos iskolaként nyílt meg, még 1780 előtt.

13 A tanítás két épületben folyt. Az első évfolyamot a katolikus elemi iskola kántortanítója Dobovszky Ignác tanította, a két felsőbb osztály a pálosok kolostorában kapott helyet, ahol a rend tagjai tanítottak.

14 A négyosztályos nemzeti iskola nem volt kellően kihasználva, annak ellenére, hogy nemcsak a Somorjaiak látogatták, komoly nehézségeket okozott a tanításban a pálos rend eltörlése 1786-ban. 1787/1788-as évben megszűnt a negyedik osztály, s a harmadik osztálynak nem akart a város tüzelőt adni. Tanítójának, Huschka Gáspárnak köszönhetően, akinek mellesleg fizetést kapott, rendesen és aki a volt pálos kolostor mellett működő felsőbb osztályok gyér látogatottságának egyik oka az volt, hogy a nem katolikus lakosok húzódoztak gyermekeiket ebbe az iskolába küldeni, félve az esetleges vallási befolyásolástól.

15 Somorjának 1781-ben 2449 lakosa volt, ebből 1549 katolikus, 827 református és 73 evangélikus.

16 A helyzetet nehezbítette az a tény is, hogy a lakosság nemzetiségileg is megoszlott. Különösen a magyar református lakosság és a német katolikus tanító, Hadinger Albert közt támadtak ellentétek, amelyek addig fajultak, hogy azt a királyi helytartótanács iskolaügyi bizottságának kellett 51