Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Korreferátumok 1994. április 12. - Dr. Novák Veronika (Vágsellye): Somorjai Iskoláink történelméből

rendeznie. A nem katolikus felekezetek oktatásügyének javulására a II. József által 1781-ben kiadott türelmi rendelet után került sor. Ettől kezdve az evangélikusoknak és a reformátusoknak is állandó saját elemi iskolájuk volt. A jobb anyagi helyzetű evangélikus felekezet saját iskolaépülettel rendelkezett, amely az 1784-ben felépített templom előtt helyezkedett el. A katolikus iskola a pálos rend eltörlése után a volt pálos kolostorban kapott új helyet már 1786-ban. A rend feloszlatása után a kolostor udvarára nyíló 4 cellában 2—2 iskolatermet alakítottak ki.

18 A református hitfelekezet a katolikus iskola átköltöztetésével megüresedett iskolaépületet és templomot vette meg 1789-ben 2000 osztrák forintért.

19 így a volt katolikus iskolában folyt a református oktatás a 18. század második felében. A 18. században Somorján a már előbb említett tanítókon kívül Hellein József és Berger Ferenc Működéséről tudunk, akik a nyolcvanas és kilencvenes években tanítottak Somorján.

20 A 18. század kilencvenes éveinek elejére feloszlott 4 osztályos nemzeti iskola, a tanítás tovább csak a felekezeti iskolában folyt. A 19. század első felében nem történt Somorján jelentősebb Változás az iskolák tekintetében. Csak elemi oktatás folyt. Változások csak iskolaépületek tekintetében történtek. A református iskola és a templom tetőzete 1812-ben leégett, újjáépítése nem eredeti formájában történt. Az evangélikus felekezet is új kétosztályos iskolát épített 1807-ben. 1845 májusában pedig Somorján megnyitották az első óvodát. A 19. sz. elejétőla következő tanítók működtek Somorján: Jancsik Ferenc (1804—1816), Lackó Pál (1804), Szalay János (1816—1827), Vaigl József (1824—1845), Vaigl Ferenc (1824—1845), Jancsik József (1827—1860, 1864—1867), Révfy László (1861—1864), Mecser János (1858—1876), Kisfaludy Mór (1863—1866), Jancsik Béla (1867—1873 — utána a polgári iskola igazgatója, nevét 1868-tól Ivánfira változtatta), Jancsik (Ivánfi) Gyula (1868—1873), Mihálek József (1873—1876), Schill Imre (1876—1888), Karsay Pál, Németh István (1888), Tocsek Miklós (1890).

21 A református iskola tanítói voltak: Batta Mihály, Egyházi Szabó Dávid, Böjté Sándor, Kováts ferenc, Gaál Mihály, Pápay Aladár, Pápay Ida, Borza Elemér. Kovács Gábor." Somorja város fennmaradt levéltári anyagában érdekes jegyzőkönyv maradt fenn 1860 januárjából. E jegyzőkönyv a kántortanító és a második tanító választásáról készült és belőle pontos képet kapunk a választás lefolyásáról. A választások az esztergomi érsek 1859. évi 5148-as határozata értelmében a hármas kijelentés után történtek, egyházhatóság, a tankerületi felügyelő, a helyi plébános a kegyúr képviselője, valamint a városipolgármester és a városi tanácstagok jelenlétében. A jelentkezők először a templomban orgonaálásból, éneklésből és egyéb karzenéből mutatták meg tudásukat, majd a tanodái termekben a hit és azzal szoros összefüggésben álló bibliai tanból és egyéb felsőbb elemi plébániai tanodákban a legújabb tanrendszer igényei szerint tanítani parancsolt tantárgyaiból.

23 1860-ban a kántortanítói állást Révfy László nyerte el, aki rövid 52