Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)
Korreferátumok 1994. április 12. - Dr. Mácza Mihály (Észak-Komárom): Az észak-komáromi középiskolák történetének áttekintése
Benyák Bernát, iskoladrámák, versek, filozófiai és tanügyi művek, valamint magyar és francia nyelvtan szerzője, aki először szorgalmazta Magyarországon a magyar tanárképzést, s az ország tanügyének magyarrá tételét; Beöthy Zsolt irodalomtörténész, az MTA tagja, Boncz Ferenc jogász, több jogtudományi mű szerzője, közalapítványi igazgató, Csorba Géza ügyvéd, lapszerkesztő, politikus, a magyarországi szociáldemokrata mozgalom szervezője, Fehér Ipoly pannonhalmi főapát, az MTA levelező tagja, történelmi és pedagógiai művek szerzője, aki megíratta és kiadta a bencés rend történetét; Ghyczy Kálmán pénzügyminiszter, képviselőházi elnök, Hidassy Kornél katolikus püspök, filozófiai író, Király József pécsi püspök, aki bőkezű alapítványt tett a gimnázium Komárom megyei szegény diákjai részére, Kiss Gyula költő, írő, lapszerkesztő, Kiss Péter hegedűművész, Konkoly Thege Miklós csillagász, az MTA tagja, az ógyallai csillagvizsgáló megalapítója, a Magyar Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet igazgatója, több külföldi tudományos intézet és társaság tagja; Ordódy Pál politikus, Komárom vármegye országgyűlési képviselője, 1880—82-ben közmunka- és közlekedésügyi miniszter, Simái Kristóf író, szótáríró, iskoladrámák szerzője, az MTA levelező tagja; Szekeres Joakim hadtörténész, id. Szinnyei József bibliográfus, az MTA levelező tagja, a modern magyar tudományos bibliográfia és bibliográfiai irodalom megteremtője, az Országos Széchenyi Könyvtár hírlaptárának megalapítója és első rendszeres továbbfejlesztője. A komáromi bencés algimnázium főgimnáziummá szervezése 1907-ben kezdődött, amikor megnyílt az iskola V. osztálya, s az egykori női közkórház telkén a Megye utcában elkezdték a főgimnázium épületének alapozását. Az elkészült iskolaépület ünnepélyes avatására, 1908. szeptember 8-án került sor, amikor a város polgármestere átnyújtotta az épület kulcsait Fehér Ipoly pannonhalmi főapátnak, aki továbbadta azokat Horváth Kristófnak, a főgimnázium első igazgatójának. A következő napokban az új épületben megkezdődött az oktatás, s falai közül 191 l-ben kikerültek az első érettségizők. A főgimnáziumban 1945-ig a bencések tanítottak {néhány világi tanár alkalmazásával). Az iskola kiváló képességű tanárai közül iskolán kívüli tevékenységével is ismertté vált Harmos Károly (1879—1956) festőművész, illusztrátor, 1910-től a gimnázium rajztanára, aki képzőművészeti, iparművészeti tanfolyamaival egész festőgenerációt nevelt ki. A főgimnázium neves diákjai közül külön említést érdemel Selye János (1907— 1982), aki a stressznek az ember szervezetére gyakorolt hatását kutatva szerzett világhírnevet. A két világháború között a főgimnáziumban tevékenykedő diákegyletek közül a tanulók erkölcsi nevelésére gyakorolt hatásával kiemelkedik a Jókai Cserkészcsapat, amelynek fáradhatatlan szervezője és irányítója Bíró Lucián tanár volt. 1921-ben Palkovics Viktor (1850—1930) gutái plébános a bencés gimnázium diákjai részére diákmenzát létesített egy volt kávéház épületében a Vágduna soron, melyet e célra megvásárolt, majd 1929-ben a Király püspök utcábanfelépült a gimnázium internátusa, az ún. Marianum. ' 47
