Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)
Korreferátumok 1994. április 12. - Dr. Mácza Mihály (Észak-Komárom): Az észak-komáromi középiskolák történetének áttekintése
A Szent Benedek-rend komáromi gimnáziumát 1945-ben államosították, épületében 1950-ig csak szlovák nyelvű oktatás folyt, majd az 1950/5l-es tanévben ismét megnyílt a magyar gimnázium. Az 1951/52-es tanévben magyar pedagógiai gimnázium is létesült itt, ez azonban csupán néhány évig működött Komáromban. Az ötvenes évek óta a Komáromi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium — elnevezéseiben követve az iskolarendszer gyakori változásait — sok száz fiatalt készített fel kiválóan az életre és a továbbtanulásra, bizonyítva a szlovákiai magyarság anyanyelvű iskoláinak létjogosultságát. Az említetteken kívül Észak-Komáromban működik még néhány újabb keletű középiskola. Ilyen a szlovák gimnázium, melyet 1936-ban létesítettek a volt polgári fiúiskola épületében a városban Csehszlovákia megalakulása után nagyobb számban megtelepedő szlovákok és csehek részére, miután már 1922ben megnyílt a komáromi szlovák elemi és polgári iskola. A város Magyarországhoz való visszacsatolása után a szlovák gimnázium megszűnt, majd amikor Észak-Komárom ismét csehszlovák határváros lett, felújították, s 1950-ig ez volt a város egyetlen gimnáziuma. Ma is számos magyar nemzetiségű diákja van. A komáromi hajógyár üzemi iskolájaként jött létre az 1951/52-es tanévben s alakult ki a mai Komáromi Gépipari Szakközépiskola, melynek szlovák és magyar tanítási nyelvű osztályai vannak. Az iskola épületegyüttese 1963—1972 között épült fel, az egyik újabb szárnyépület 1983-ban. Az iskola szakérettségivel technikusokat képez, illetve a műegyetemekre készíti fel diákjait. A Komáromhoz csatolt Gadócon található a Mezőgazdasági Szakközépiskola, amely a Darányi Ignác földművelésügyi miniszter adományából 1901-ben létesített Gadóci Földműves Iskolából alakult ki több átszervezés után. Az első Csehszlovák Köztársaság idején a földműves iskolát 1919-ben szlovák osztállyal egészítették ki, majd 1921-ben gazdaasszonyképzővel, 1922-ben egyéves gazdasági iskolával bővítették, 1932-től az iskolában dohánytermesztő szakembereket képeztek. 1938 őszén osztályait részben Nyitrára, részben Vágújhelyre evakuálták. A visszacsatolás után Gadócon a gazdaasszonyképző iskola maradt, a második világháborút követően mezőgazdasági szaktanintézet létesült, majd ennek továbbfejlesztésével a mai szakközépiskola, amelyben magyar és szlovák nyelven folyik az oktatás. Említést érdemel, hogy a múlt század végén megalakult Komáromban a Komárom Megyei Altalános Tanítóegyesület, amely főjegyzője, Szendrey Imre szerkesztésében 1901—1905 között megjelentette a Tanügyi Értesítő c. havilapot és Az iskola c. közlönyét. Szintén Észak-Komáromban jelent meg 1921—1937 között a Szlovenszkói Altalános Magyar Tanítóegyesület hivatalos közlönye, a Magyar Tanító, amelyet az első bécsi döntés következtében történt változások miatt egy ideig nem adtak ki, majd 1939—1942 között kissé megváltozott küldetéssel és tartalommal ismét megjelent. Észak-Komárom jelenleg is a szlovákiai magyar nyelvű oktatás központja. Itt alakult meg 1990- május 12-én a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, s 1993. január l-jétől ennek titkársága is ide tette át székhelyét Po48
