Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Előadások - Dr. Kelemen Elemér: Tájékoztató a millenniumi előkészületekről

járul hozzá az iskolatörténeti évforduló rangos megyei eseményeihez, illetve az "1000 éves a magyarországi iskola" Alapítvány törekvéseihez. Az OPKM és az Alapítvány 1992-ben Győrött közös konferencián tekintette át a millenniumi előkészületeket és terveket, elsősorban a közgyűjtemények és a pedagógusképző főiskolák, egyetemek szakembereinek közreműködésével. 1994. szeptember 8. és 10. között Tapolcán szervezzük a következő ilyen típusú tanácskozást, amelynek során az Alapítvány által kezdeményezett és támogatott jelentősebb kutatási és gyakorlati eredményekről adnak tájékoztatást az elmúlt három év legsikeresebb pályázói. Azt reméljük, hogy a legfontosabb eredményeket a következő években az OPKM és az Alapítvány közös kiadványaiban mutathatjuk be az érdeklődők számára. Úgy tervezzük, hogy széles körű, szakmai összefogással — az MTA és más érdekelt intézmények, szervezetek támogatásával — 1995-ben Pannonhalmán, a magyar iskola bölcsőjében és Győrött kétnapos konferencia keretében tekintjük át a hazai iskola- és neveléstörténeti kutatások eredményeit és időszerű feladatait. Elképzelhető az is, hogy 1996-ban Tapolca ad helyet az európai iskolai múzeumok nemzetközi szervezete soron következő tanácskozásának. Ha a közelmúltban megjelent neveléstörténeti kiadványokat helyezzük mérlegre, ugyancsak jó szívvel állapíthatjuk meg, hogy a közelgő millennium inspiráló hatással volt a hazai neveléstörténeti kutatásokra — és a kiadói tevékenységre. Bár általában joggal panaszkodhatunk a közlési lehetőségek beszűkülésére, vezető szakmai folyóirataink változatlanul készségesen adnak helyet a neveléstörténeti tanulmányoknak, közleményeknek. A Pedagógusok Lapja pedig — a millennium jegyében — 1993 elejétől állandó történeti rovatot indított "Lapok a neveléstörténetből" címen. Örvendetesen gyarapodott az iskolatörténeti tanulmányok, közlemények száma az újraéledő iskolai évkönyvekben és a pedagógusképző felsőoktatási intézmények kiadványaiban, valamint a helyi, regionális szakmai és tudományos sajtóban. A közelmúltban készíthettem el az OPKM-ben folyó neveléstörténeti forrásfeltáró és -kiadói tevékenység tízéves mérlegét. Az 1985-ben akadémiai támogatással induló, később részben minisztériumi támogatással, ám nagyrészt önerőből folyó kiadói tevékenység eredménye kb. 100 füzet, kötet. Elsőként említem "A magyar neveléstörténet forrásai" című sorozatot, amelyben — a többi között — a XIX. századi iskolai értesítők könyvészeti adatairól, az MTA Könyvtára kézirattárának pedagógiai vonatkozású dokumentumairól, vagy a magyar iskolatípusok történeti változásairól jelent meg önálló kötet. A közelmúltban jelent meg e témakör legjelentősebb kiadványa, Jaki Lászlónak a magyar neveléstudomány forrásait áttekintő korszakos könyvészeti összefoglaló munkája. Tizenharmadik köteténél tart a "Neveléstörténeti Füzetek", amelyben elsősorban regionális és országos konferenciák, felolvasóülések előadásai olvashatók. Eddig húsz 5—6 ív terjedelmű kötet jelent meg a Magyar Pedagógusok című 36