Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Előadások - Dr. Mészáros István: Komárom-Esztergom megye iskoláinak évszázadai

népiskola 18—19. századi iratainak nagy bőségével találkoztam egyik korábbi munkám során. — De lehet, hogy első lépésként elegendő lenne a mai Komárom-Esztergom megye népiskolatörténeti adattárát összeállítani. Érdemes lenne népiskolatörténeti kutatásokat ösztönözni egy-egy település népiskolatörténetének részletes feltárására; ilyen témájú tanácskozások, konferenciák rendezése is jelentősen előrelendíthetné múltunk alapos és hiteles megismerését.) Mária Terézia 1769. november 9-i rendelkezésével utasította a kancelláriát, hogy indítsa meg a magyarországi népoktatás korszerűsítésével kapcsolatos munkálatokat. A legelső feladat e téren a statisztikai felmérés volt. Ennek anyagát 1773-ban a "Lexicon universorum regni Hungáriáé locorum populosorum" vagyis "A magyar királyság összes lakott helyének jegyzéke" címmel foglaltak össze. Két vármegyénkre vonatkozik az itt található következő adatsor: A településen van egy pap, egy tanító Esztergom Komárom vármegye kat. 18 ref. — vármegye kat. 35 ref. 22 ev. — 24 5 ev. 3 3 13 6 3 két pap, két tanító van tanító, nincs pap csak pap van nincs tanító, nincs pap Az 1777-i Ratio Educationis öt osztályra vonta össze a nagygimnáziumot, s a hagyományos, de felfrissített latin nyelvtani és irodalmi, matematikai, valamint történelmi-földrajzi tantárgyak mellé beiktatta a tananyagba a természetismereti tantárgyakat is. Az 1806-i Ratio Educationis újra négyosztályossá tette a kisgimnáziumot, hat osztályossá a nagygimnáziumot. Később különféle egyházpolitikai események hatására a jezsuita szerzetesrend egykori esztergomi nagy gimnáziumát 1808-ban komáromi nagygimnáziumát 1812-ben a bencés szerzetesrend vette át. 1808-ban új rendtartás lépett életbe az esztergomi bencés gimnáziumban, amely azután egészen a 19. század közepéig érvényben maradt. Többé-kevésbé ugyanez a szabályok érvényesültek a többi korabeli hazai gimnáziumban is. Néhány közülük: "Minden iskolabéli professor (= tanár) úrnak a fiúi tisztelet minden helyen megtétessék, akárhol véle a tanuló összve akad. Az iskolai napokat senki soha engedelem vagy fontos ok nélkül el ne mulassa. Télen 7 órakor, nyáron 9 órakor kiki az éjszakai nyugodalom végett odahaza légyen és soha a szálláson kívül hálni ne merészeljen. Komédiaház, kafféház, bál és egyéb mulatságokba menni még szülőkkel sem szabad. A játszó, dohányzó, táncoló gyülekezetek, a kocsmázással, kuglizással, kártyázással együtt erős fenyíték alatt tilalmaztatnak. 20