Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)
Korreferátumok 1994. április 13. - Nagy Béla (Esztergom): A Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szakközépiskola előtörténete és története
A számítástechnikai ismereteken kívül a számvitelgazdálkodási és a pénzügyi ágazat tanulói elsajátítják a gépkönyvelési, adózási programcsomagok alkalmazását is. A munkaerőpiaci szempontok megkövetelik legalább egy nyugati nyelv ismeretét, hiszen a nyelv a szakmai mobilitás egyik legfontosabb eleme. Lehetőség szerint a német, angol, francia nyelv tanításával járul hozzá az iskola a legalább középfokú nyelvismeret megszerzéséhez, melyhez a 20 személyes nyelvi laboratórium is rendelkezésre áll. A gépírás, a vakon billentyűzés a betöltendő munkakörök döntő hányadához szükséges, de már elsősorban a szövegszerkesztési ismeretekkel kiegészítve a közgazgdasági szakközépiskola minden tanulója részére. Az új tantervi előírások lehetővé teszik, hogy az érettségi vizsgát gépírásból elektronikus írógépen (javítószalagos) és számítógépeken tegyék le a tanulók, a rendelkezésre álló írógéppark ennek megfelel, s folyamatosan bővül. A megváltozott szakmai követelményeknek a tantestület tagjai továbbképzéssel, diplomamegújító képzésben való részvétellel és önképzéssel tesznek eleget. A felvételt nyert tanulók a tanulás mellett a "közgázos" hagyományok részeseivé is válnak, melyet az iskola vezetése és tanulói nagyon fontosnak tartanak. Az iskolaidőn kívüli elfoglaltságok közül említeni szükséges legrégebbi hagyományként a Fehér rózsa bált a Berzeviczy-napok keretében, az énekkar, sportkör, szakkörök, sítáborok, turisztikai táborok programjait. Évek óta az Iskolakrónika rögzíti a tanévek fontosabb eseményeit. A szakképzésről szóló törvény hatálybalépése, az Országos Képzési Jegyzék megjelenése a szakképző intézmények számára újabb kihívást jelent, minőségében és struktúrájában is megváltozott képzési rendszer kialakítását teszi szükségessé. Az új követelményeknek megfelelni a közel 50 éves közgazdasági szakképzési hagyományok is kötelezik az iskola valamennyi pedagógusát és tanulóját. Az iskolánkban végzett tanulók döntően szakképzettségüknek megfelelően helyezkednek el. Évfolyamoktól függően általában a végzősök 10-20 %-át veszik fel főiskolákra, illetve egyetemekre. Nem kevés azoknak a száma, akik a pedagógusi pályát választják. Volt tanulóink közül többen szakmájuk kiemelkedő képviselői, szép karriert értek el. Sokan a számviteli, pénzügyi területek vezetőiként (főkönyvelő, gazdasági igazgatóhelyettes) dolgoznak a gazdasági élet különböző területein (vállalatok, önkormányzatok, pénzintézetek, kereskedelmi és mezőgazdasági üzemek, stb.) Mások a közgazdasági pályától messzebb kerültek, jogászként, újságíróként, polgármesterként, iskolaigazgatói beosztásban dolgoznak. Az elmúlt időszakban többen szereztek jogi egyetemen is diplomát. Jelenleg a gazdasági főiskolák és egyetemek, valamint a tanító- és tanárképző főiskolák vonzzák tanulóinkat. 230
