Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Korreferátumok 1994. április 13. - Nagy Béla (Esztergom): A Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szakközépiskola előtörténete és története

fiijának megfelelően nem érettségi, hanem képesítő oklevelet kaptak azok a ta­nulók, akik a IV. évfolyam elvégzése után sikeres képesítő vizsgát tettek. 1951—52 újabb névváltozást hozott. Iskolánk új neve: Esztergomi Állami Közgazdasági Középiskola. Ez az elnevezés sem volt hosszú életű, mert 1952— 53-tól Állami Közgazdasági Technikum ipari tagozat nevet kapta. 1959—60-tól iskolánknak névadót választottunk. A hivatalos elnevezés: Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szakközépiskola. A mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés szükségessé tette, hogy bővüljön iskolánk profilja. Az állami gazdaságokba és a terme löszövetkeztekbe egyre több szakképzett adminisztratív dolgozó kellett. így 1961-62-től az ipari tagozat mellett mezőgazdasági tagozat is működött. 1964— 65-től a technikum elnevezés mellett a szakközépiskola elnevezés is használatos volt. A szakközépiskola felmenő rendszerben, a technikum pedig kihaló jelleg­gel. 1965—66-ban "érettségizett" az első szakközépiskolai osztály, de az elne­vezés még "képesítő" volt. 1966—67-ben az utolsó technikumi osztály képesítő­zött, a szakközépiskolai osztály már érettségizett. 1967—68-tól az iskola hivatalos elnevezése minden tagozatra vonatkozóan: Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szakközépiskola. Az "a" osztályok számvitel, a "b" osztályok gép-gyorsíró, általános ügyvi­teli osztályok tantervei szerint működtek. Az első "b" osztály 1970-7l-ben érett­ségizett az országban másodikként. A megszerezhető képesítések ezekben az osztályokban: képesített köny­velő, vállalati tervező, statisztikus, valamint a gépíró, gyorsíró, jegyzőkönyvve­zetői, igazgatási ügyintézői képesítés. A szakképzés 1989-ig már ezen a két ágazaton folyt. Ebben az időszakban a gazdasági és társadalmi életben bekövetkező változások igényelték a közgaz­dasági szakképzés megújítását, melynek következtében új ágazatok indultak. A számítástechnika és a nyelvoktatás személyi és tárgyi feltételeinek megteremté­sével lehetővé vált a piacgazdasági igényekhez jobban közelítő szakképzési szerkezet megvalósítása. Ennek a folyamatnak eredményeként az iskolában a következő szakokra lehet jelentkezni: számvitelgazdálkodási, pénzügyi, idegen nyelvű gép-gyorsíró. A közgazdasági szakképzés a kötelező érettségi tárgyak mellett olyan kor­szerű szakmai tudást, gyakorlati ismeretanyagot biztosít, amivel a tanulók a vál­lalkozói, pénzügyi szférában sikeresen boldogulhatnak. A szakmai, elméleti tár­gyak (könyvvitel, statisztika, pénzügy, közgazdaságtan, gyorsírás) a legkorsze­rűbb, a Számviteli törvény és az új irodatechnikai színvonal követleményeire épülő képzésanyagukkal a szakirányú továbbtanuláshoz is jó alapot teremtenek. A képzés legfrekventáltabb területe a számítástechnikai oktatás (gépkezelés, adatbáziskezelés, programozási ismeretek), amely két szaktante­remben, minden tanuló számára önálló géphasználattal valósul meg. 229

Next

/
Oldalképek
Tartalom