Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)
Előadások - Dr. Mészáros István: Komárom-Esztergom megye iskoláinak évszázadai
teljesedett a Mohács előtti évszázadban. Az iskola alsó szintjére, illetve a humanista tananyagú gimnáziumi tagozatra épülő felső szinten folyó bölcseleti alapozás kiszélesedett bővebb természettudományi tananyagrészekkel; elmélyült a jogi oktatás is. S természetesen új színekkel gazdagodott a teológiai képzés: mind az elméleti-skolasztikus hittudomány oktatása, mind pedig a gyakorlati lelkipásztori teendőkre való felkészítés terén. De ebben az időben megjelentek már az esztergomi káptalani iskolában azok a diákok is, akik nem kívántak klerikusok, papok lenni, hanem világi értelmiség különféle posztjain akartak felnőtt korukban tevékenykedni. Fontos feladat lenne felderíteni Esztergom és Komárom vármegye területén a középkorban található szerzetesi kolostorok életét, mert számos ilyen intézmény létezéséről tudunk. Iskolás jellegű oktatótevékenységükről azonban konkrét tényeket nem ismerünk; egyetlen kivétellel. Számos erre vonatkozó adat került felszínre az esztergomi ferences kolostort illetően; az itt folyó több évszázados oktatás-nevelés — amely a rendi utánpótlás szolgálatában állt — a 15—16. század fordulóján ért a csúcsra. Ekkor jelentős bölcseleti alapozású teológiai stúdium létezett az esztergomi ferences kolostorban. Ekkor állt a rendház élén Temesvári Pelbárt, ennek az időszaknak európai hírű egyházi írója. * * # Magyar népünk Kárpát-medencei életének első felében, hosszú öt évszázadon, félezer esztendőn keresztül tehát — szinkronban Nyugat-Európával — a hajdani Esztergom és Komárom vármegyék területén a falusi plébániai iskolák sokasága létezett. Tevékenykedett Komárom városi-plébániai iskolájának rektora is, népes tanulósereg élén. S ezt az iskolahálózatot megkoronázta az európai rangú esztergomi káptalani oktatási-nevelési intézmény együttes, amely magában foglalta az alsófokú, a középszintű gimnáziumi és a felsőszintű oktatás-nevelés szintjeit. S a korszak utolsó századában erősen szélesedett a világi elem Komárom és Esztergom iskoláiban: egyre több a világi pályára készülő diák, gyarapodik a világi jellegű tananyag, megjelenik a világi pedagógus. Viharos, békés évszázadok A 16. század középső évtizedeiben a török részben elfoglalta Esztergom és Komárom vármegye területét; az egész vidék — mint a török hódoltság és a királyi Magyarország határvidéke — ütköző zóna, határsáv, a hadműveletek állandó terepe lett. Sok települését a háborúzások során elpusztították, a lakosság jelentős része elmenekült, másokat elhurcoltak, sok embert legyilkoltak. Elpusztult a középkori Esztergom is, a török uralom alatt megszűnt európai keresztény műveltséget nyújtó "nagyfényű" iskolája. Komáromot viszont nem foglalta el a török: végvár lett.
