Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Korreferátumok 1994. április 13. - Dr. Csicsay Alajos (Párkány): A párkányi iskolák története és mai helyzete

Gyógypedagógia 1964 óta működik a városban egy kisegítő iskola. Gévay Mária tanítónő szervezte meg, aki 1989-ig igazgatta az iskolát. Kezdetben 8, majd 12 tanulóról gondoskodott. 1967-ben csatlakozott hozzá Szagán Gabriella tanítónő, 1968-tól pedig Folk Terézia nevelőnő. Mivel a tanulók száma évről évre emelkedett, az iskola 1970-ben önálló épületet kapott. A párkányi gyermekeken kívül 12 községből gyűlnek össze a tanulók. Ezek a következők: Bény, Garamkövesd, Helemba, Kernend, Kisgyarmat, Kiskeszi, Kőhídgyarmat, Muzsla, Nagyölved, Páld, Szálka és Szögyén. A tantestület 15 tanítóból és 5 nevelőből áll. Sajnálatos tény, hogy csak 3 tanerő rendelkezik gyógypedagógiai képesítéssel. Ketten most tanulnak a pozsonyi Komensky Egyetem gyógypedagógiai karának levelező tagozatán. Gondot okoz a pedagógusoknak a gyermekek további sorsa is, mivel nincsenek az országban magyar gyógypedagógiai középiskolák, illetve szaktanintézetek. Az egyetlen gyógypedagógiai szakmunkásképző, melynek magyar tagozata is van, Ipolyságon működik, de csak kőműveseket képez. A gyerekek ezért szlovák iskolákban tanulnak tovább, általában festőnek, épületlakatosnak, épületasztalosnak, a lányok pedig kertészetet, varrást tanulnak. Általában betanított munkásként helyezkednek el. Ami elismerésre méltó, a gyerekeknek alig 5 %-a nem élt a pályaválasztásnak ezen lehetőségeivel. Iskolán kívüli nevelés-oktatás A gyermekek iskolán kívüli nevelése és oktatása jórészt intézményesen történik, de előfordul magánúton is. Az utóbbi nyomaira már a 40-es évek elején rábukkanhatunk. Akkor Geyer Matild a polgári családok gyermekei számára "zene-, tánc- és tornamatinékat" szervezett. A bemutatókhoz bizonyos előképzés is tartozott. Kezdeményezésének a háborús évek vetettek véget. 1956. szeptember elsején nyílt meg az állami zeneiskola, mely később a művészeti népiskola nevet vette fel, ma pedig hivatalosan művészeti alapiskola. Az itt működő pedagógusok első osztálytól hetedikig foglalkoznak a tanulókkal. Az elért tanulmányi eredményekről minden tanév végén hiteles bizonyítványt adnak. A gyermekek érdeklődésük szerint különféle hangszereken tanulnak meg játszani, illetve a képzőművészeti csoportokban rajzolnak, festenek, modelleznek és emellett szert tesznek zenei, képzőművészeti alapismeretekre is. Az iskola első igazgatója Miroslav Habiger volt, tanítónője Kuszi Gizella. A következő esztendőkben Adler András, Kovács Flórián, Ganzer Klára, Ganzer László, Baros József és mások bővítették a tantestületet. A képzőművészeti tagozat alapítója Simonyi Lajos pedagógusfestő volt 1966-ban, aki a Nyitrai Pedagógiai Főiskoláról nyugdíjas tanárként került Párkányba. Az iskolának Párkányból és környékéről évente többszáz tanulója volt, akik közül sokan folytatták tanulmányaikat a pozsonyi Konzervatóriumban, illetve 160