Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)
Korreferátumok 1994. április 12. - Dr. Turi Róbert (Tata): A tatai Jávorka Sándor Mezőgazdasági Szakközépiskola rövid története
Szinte csak felsorolásszerűen a 18. század folyamán a következő iskolákat említhetjük meg: Szarvason a Tessedik Sámuel által alapított gyakorlati gazdasági iskola, 1797-ben a Nagyváthy János által kialakított keszthelyi Georgikon (gazdatiszteket és jó cselédeket képeztek itt, valamint a földbirtokosok mezőgazdasági ismereteinek bővítését segítették elő). 1840-ben Nagykőrösön, a tanítóképzőben állítottak fel mezőgazdasági tanszéket. Debrecen mellett Zeleméren árva fiúknak alapítanak mezőgazdasági iskolát és Cegléd mellett is szerveznek földmíves iskolát (Szőkehalom). Ezeknek az intézményeknek a többsége 1848 után nem működik. Két iskola maradt meg mindössze 1848 után, az óvári felsőfokú illetve a nagyszentmiklósi alsófokú fóldmívesiskola. 1851-ben az orvosi egyetemből kiválik az Állatgyógyintézet, majd később, 1875-ben létrehozzák akadémiai ranggal az Állatorvosi tanintézetet. 1853-tól Entz Ferenc Pesten kertészeti iskolát alapít. 1858-ban a Műegyetemen működik mezőgazdasági tanszék, ami 1888-ban mezőgazdasági géptani tanszékké alakul át. További iskolákat alapítanak: 1860-ban a Budai Kertész- és Vincellérképző gyakorlati tanintézetet, 1865-ben Keszthelyi Országos Gazdasági és Erdészeti Tanintézetet és az első állami földmives iskolát (Kisgazdák és majorosok képzésére). Az első állami földmives iskolát 1862-től követte a Helytartótanács által felállított öt tanintézet. A századfordulóig alsófokú tanintézetek (Debrecen, Telkiföld, Jászberény, Kecskemét, Szentimre) és középfokúak (Debrecen, Magyaróvár, Kolozsmonostor, Kassa) működnek. Felsőfokú lett a magyaróvári intézet Akadémia néven. Az alsőfokú iskolákban 2 éves képzési időben gazdasági altiszteket képeztek. 1874-től új iskolákat alapítanak (alsőfokon: Istvántelke, Szentimre, Csákvár, Pápa, Kecskemét, majd később Jászberény, Hódmezővásárhely, Békéscsaba, Karcag). 1892 — Felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfolyam indul Budapesten, 1896-ban Gödöllőn baromfitenyésztési, majd méhészeti szakiskola nyílt. Az állandó iskolák mellett 1870-től vándortanítók intézményeként működik egy-egy néptanítók részére képesítést adó tanfolyam. 1874-ben újjászervezik a mezőgazdasági szakoktatást alap-, közép- és felsőfokon egyaránt, majd — mivel a képzés hatékonysága a kívántak alatt maradt — 1896-ban me- zőgazdasági tanárképzés indult, először 4 hetes, majd 2 éves tanfolyamokon az önálló szakiskolákban tanítóknak speciális képzést adnak. 1900—1901-ben a tanárképzést szabályozták. Kevés volt a hallgató is, a tanár is, s igen alacsony színvonalú volt a képzés. 1905-ig a fentiek szerint működtek a mezőgazdasági iskolák. Ekkor a középfokú intézmények akadémiák lettek. Középfokú intézmények ettől kezdve nincsenek, majd 1922-ben újjászervezik a középfokú iskolákat. 116
