Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Korreferátumok 1994. április 12. - Dr. Turi Róbert (Tata): A tatai Jávorka Sándor Mezőgazdasági Szakközépiskola rövid története

1910-ben Komáromban Gazdasági Szaktanítóképzőt alapítanak, s ugyanezt teszik Kecskeméten is. Minden változás ellenére 1945-ig a mezőgazdasági képzés a közoktatás perifériáján helyezkedett el. Különféle elnevezéssel hoztak létre oktatási intézményeket: ismétlő iskolák, gazdasági népiskolák, földmíves iskolák, gazdasági téli iskolák, stb. Gyakorlati képzést az ezüst- és aranykalászos gazdatanfolyamok adtak. 1938-ig a magyarországi felsőfokú mezőgazdasági iskolák inkább középfokúnak feleltek meg. 1940-től ismét változik a kép. A mezőgazdasági intézetek egyre inkább érettségit adó intézményekké váltak. 1945-től 1949-ig tart az átszervezés. Ez alatt egységes mezőgazdasági középiskolák jöttek létre. 1949-ben szakgimnáziumok, majd 1950-ben technikumok (3 éves képzési idővel) jöttek létre. A későbbiekben (1954) a képzési időt 4 évre emelték, s az iskolát érettségi vizsgával fejezték be. A mezőgazdasági képzést 1961-ben a III. törvény szabályozta. 1969-re megszűnt a technikumi beiskolázás, csak szakközépiskolák működtek. A tananyag is korszerűsödött. Az eddigi szaktárcához tartozó szakközépiskolák 1973-tól az illetékes megyék irányítása alá tartoztak. A technikumok megszűntével a technikusképzést a szakközépiskola befejezése után gyakorlathoz és külön minősítő vizsgához kötötték. A tatai mezőgazdasági képzés előzményei A tatai mezőgazdasági képzés előzményei a 18. sz-ra tehetők. Mint ahogy korábban már volt róla szó, a Szenéről Tatára meghívott piaristák gazdasági iskolát indítanak a mai Eötvös Gimnázium elődjeként. Eszterházy Miklós, aki a kegyes rendieket letelepítette, egy rövid ideig működő katonai nevelő intézetet, az ún. "Lovagiskoláit is megalapította. Ennek a tananyagában szántóföldi és szőlőművelési ismereteket is oktattak. 1905-ben Tata község állami támogatással Gazdasági Népiskolát (= ismétlő iskola) nyit. 10—15 éves fiúk gazdasági, s ugyanilyen korú lányok háztartási ismereteket kaptak. A két világháború között ezüst- és aranykalászos tanfolyamokat szerveztek. Külön említést érdemel a tatai, nem egyházi, világi szervezésű népfőiskola. A megszervezője Magyary Zoltán volt, aki egy közigazgatási mintajárást szervezett a közigazgatás átszervezésének modelljeként. Ennek a része volt a népfőiskola is. Az ún. szociális vármegye paraszti közösségeinek kívántak helyi vezetőket kinevelni. Neves emberek voltak dr. Magyary Zoltánon kívül az oktatók: Horváth Géza tatai tanár (a téli gazdasági iskola igazgatója), Bende Kálmán, Darvas József, Erdei Ferenc, Illyés Gyula, Keresztúry Dezső, Csiky János, stb. A tanfolyam eleinte 2 hetes volt, majd Benda Kálmán javasolta a 4 hetes képzést. 1935-ben kezdődtek Tatán az aranykalászos gazdatanfolyamok. Először 2x5 hónap, majd 3 hónap volt az oktatási idő. 117