Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)
Korreferátumok 1994. április 12. - Sándor János (Tatabánya): A Bárdos László Gimnázium története
— 3 fő általános iskolákból, és — 1 fő a Városi Tanácstól került az új gimnáziumba. Az iskola költségvetési előirányzatát 8.985.000 Ft-ban határozták meg. Ebből a bér 3.740.000 Ft-ot (41 %-ot) tett ki. Az indulást követő 1988/89-es tanév kezdete ismételten jelentős eseménnyé vált a gimnázium életében, hiszen a tanévnyitó ünnepélyen az iskola fölvette Bárdos László bölcsészdoktor, európai műveltségű tanár nevét. Engedjék meg, hogy néhány gondolatot szóljak a tudós tanárról, Bárdos Lászlóról. A névadóról — munkatársain, barátain, tanítványin kívül — méltánytalanul keveset tud a város lakossága. Igaz, nem volt világhírű magyar, de volt Tatabánya kulturális életének meghatározó egyénisége a "40-es évek végétől a r 60-as évek elejéig. Sátoraljaújhelyen született, Kálkápolnán járt általános iskolába, a gimnáziumot Egerben végezte. Mivel szerzetesi pályára szánták, egyházi ösztöndíjjal Rómába került, ahol filozófiából doktorált. Érdeklődése a papi pálya helyett a tanári pálya felé fordult, ezért tanulmányait Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta, ahol történelem-latin szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. Ezt követően Perugiában tanulmányozta az olasz nyelvet és irodalmat, valamint a művészettörténetet. Hazatérve házitanítóként és óraadóként dolgozott Szombathelyen, illetve Budapesten. A II. világháború alatt költözött családjával Tatabányára itt élő rokonaihoz. Tatabányán 1946-ban lett rendes főállású tagja a város első gimnáziuma tantestületének. Egy sajnálatos gyermekkori betegsége következtében hallása erőteljesen megromlott. S mikor már a tanítványai adakozásából vásárolt hallókészülékkel sem hallott, pályamódosításra kényszerült, lemondva szeretett hivatásáról. 1951—52-ig a Városi Könyvtár vezetője, majd "52-től a Megyei Könyvtár helyettes vezetője lett. 1963. október 17-én halt meg szívroham következtében. Bárdos László szellemi öröksége az említetteknél sokkal gazdagabb (lásd: ifj. Horváth Géza és Dániel István tanulmányait), hisz itt nem szóltam a könytárosként eltöltött 11 év alatt felgyülemlett gazdag hagyatékáról. Az 1988/89. évi tanévnyitó-névadó ünnepségen részt vett Bárdos László Hollandiában élő lánya, valamint fia, sok kortársa, volt kollégái, tanítványai, barátai és személyes ismerősei. A névadóról készült és az iskola bejáratánál elhelyezett és ekkor felavatott dombormű Brém Ferenc alkotása. Az első érettségi vizsga 1989 júniusában volt, de a Bárdos László Gimnáziumba felvett és beiskolázott tanulók először csupán 1991-ben érettségiztek. Süveges Vilmos, a gimnázium első igazgatója 1990-ben sajnálatos betegsége miatt nyugdíjazását kérte. A vezetőváltással egyidőben az országban elkezdődött és lezajlott rendszerváltás, ebből következően a gyökeresen megváltozott 93
