Somorjai József szerk.: Érték a fotóban. Országos Fotótörténeti Konferencia előadásainak anyaga. Tata, 1993. szeptember 27-28. (Tudományos Füzetek 9. Tata, 1994)

Előadások - Stemlerné Balog Ilona (Magyar Nemzeti Múzeum Legújabbkori Történeti Múzeuma, Budapest): A fénykép mint történeti emlék és forrás

resszus" - mivel annak mas eseménye is lehet a képen, vagy csak azt, hogy „első világháború", „tanácsköztársaság" stb.) Hol készült a kép - a helyszín az egykorú elnevezéssel szerepeljen, feltüntetve mai nevét. Néha a helyszínre utalás része a kép tartalmának. Például: „az eucharisztikus kongresszus nagygyűlése a Hősök terén" Mikor készült a kép - a képzőművészeti alkotásoknál megszokott „év nélkül" jelölés fényképnél nem indokolt. A felvétel időpontját megközelítőleg szinte mindig meg lehet határozni abból, ami a képen látható. Segítségünkre van a viselet ismerete. Szerencsére régen nem változott olyan gyorsan, mint ma, ugyanakkor szigorúbb szabályai voltak. Felhívom a figyelmet. F. Dózsa Katalin: A női divat változásai 1850-1895 között. Folia Historica 6. (1978.), 79-159. old. u.a. 1896-1914 között. Folia Historica 10. (1983.), 189-220. old. c. munkájára, amely a divat változásának mozzanatait követi nyomon, rajzos ábrákkal segítve a tájékozódást. Persze a divat és a viselet nem egészen azonos - mi ez utóbbival találkozunk a fényképeken. A fiatal nők viselete áll legközelebb a divathoz. Városképeknél helytörténeti ismeretek, bizonyos épületek, üzletek megléte vagy hiánya stb., eredeti fényképeknél a fotótechnikatörténeti ismeretek is segítenek a kor meghatározásában. A felvétel készítője - szignált vagy nyomtatott hátlap, esetleg kiállításokon nyert érmek rajza, ugyanazon fotográfus verzióinak változása a datálásban is segít. A fényképek meghatározásáról Szakács Margit: A fénykép meghatározásának néhány módszertani problémája c. tanulmányára megj.: A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Közleményei, 1974/2., valamint a fotóműhelyek jegyzékét tartalmazó: Magyarországi fényképészek és fényképészműtermek (1840-1920), megj.: A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Évkönyve, 1983. c. munkájára hívom fel a figyelmet. A felvétel készítőjének neve lehet első is a sorrendben - ez indokolt akkor, ha mint művészi alkotást, vagy mint fotótörténeti műtárgyat tekintem. A fénykép technikája - indokolt feltüntetni, ha tudjuk, kivált akkor, ha eltér a leggyakoribbtól, a zselatinos ezüsttől. A kép mérete, adjusztálása - a méret és az adjusztálás (ezen a kép megjelenését, kiszerelését értem) jellemző lehet. Pl. a vizitkártya, kabinet stb. méretek megjelenése időhöz kötött, egyéb külső jegyek, a karton, amelyre a képet kasírozták, ennek színe, ornamentikája is orientálhat. A fénykép felhasználására utal, hogy albumban, tárgyon, eredeti keretben, medálban stb. található. Pl. IV. Károly és Zita királyné portréja nem számít ritkaságnak, ha a kettős portrét jelvényben találom esetleg felirattal (van ilyen), akkor kiderül, hogy az 1916. évi koronázáskor viselték, és a királyi pár népszerűsítésére szolgált. A méretet centiméterben vagy milliméterben is megadhatjuk. Jó lenne, ha ebben is kialakulna valamilyen egységes jelölés. Mi a centimétert használjuk. Ugyanúgy eltérő a méretek megadásának sorrendje. A művészettörténészek a festményeknél általában a magasságot adják meg első mé-